Elismerjük, és nem vitatjuk, hogy a fehér akácnak Magyarországon fontos gazdasági jelentősége volt és van. Viszont emellett súlyos biológiai-ökológiai problémákat is okoz, amelyeknek nemcsak természetvédelmi, hanem ökonómiai és szociális következményei is vannak – áll többek között a botanikusok hétvégi állásfoglalásában.
2014. március 7–9. között tartották Sopronban a hazai és a környező országok botanikusainak legrangosabb összejövetelét, X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében címmel. Korda Márton, a konferencia 15 szervezőjének egyike szerint a rendezvényen összesen mintegy 200-an vettek részt. 7-én este – dr. Borhidi Attila akadémikus úr javaslatára és elnökletével – vitafórumot rendeztek a fehér akác hazai megítélésével kapcsolatban. A vitán a konferencia regisztrált résztvevőin túl erdész és méhész szakemberek is részt vettek. Az indulatoktól mentes fórum konstruktív volt, a felszólalók ésszerűen érveltek az álláspontjuk mellett. Az itt elhangzottak alapján a konferencia állásfoglalást készített a fehér akác hazai megítéléséről, amit a regisztrált résztvevők egyhangúan elfogadtak. Így fogalmaz az állásfoglalás: „Elismerjük, és nem vitatjuk, hogy a fehér akácnak Magyarországon fontos gazdasági jelentősége (faanyagtermelés, nektártermelés, korábban futóhomok-megkötés) volt és van. (…) Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a gazdasági jelentőség mellett súlyos biológiai-ökológiai problémákat is okoz a fehér akác, amelyeknek nemcsak természetvédelmi, hanem ökonómiai és szociális következményei is vannak.”
Állásfoglalás a fehér akác hazai megitélésével kapcsolatban (152 KB pdf)
A konferencián az első szekció az erdők biológiai sokféleségének (biodiverzitásának) kutatásáról szólt: szó esett az erdőrezervátumokról, az erdők felújulásáról és a természetbarát szálalásos erdőgazdálkodásról. Külön szekció foglalkozott a hazánkban előforduló orchideákkal, azaz kosborokkal. Papp Beáta és Szurdoki Erzsébet előadása az új Európai Moha Vörös Könyv projekt magyar vonatkozásairól szólt, míg Bölöni János „A természetszerű erdők kiterjedésének változása Magyarországon az elmúlt 200 évben” címmel tartott prezentációt. Kerényi-Nagy Viktor a kétbibés galagonya rendszertanával foglalkozó kutatásainak eredményeiről számolt be. Vasárnap az egyik szekció a táj- és tudománytörténettel, illetve a néprajz és a botanika határterületével, az etnobotanikával foglalkozott.
Kapcsolódó anyagok:
