A jelenlegi energiabeszerzési árak lehetővé tennék a lakossági áram-, földgáz- és távhőárak mérséklését – írja szakértőkre hivatkozva a Magyar Nemzet. Ennyit a rezsicsökkentésről.
2013 végén a földgáz jegyzési ára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, mostanra 19 euró körüli szintre állt be – mondta a lapnak Pletser Tamás. Az Erste Bank energiaipari elemzője hozzátette: Magyarország ráadásul a lakossági gázfogyasztásnak mintegy 70-80 százalékát orosz forrásból szerzi be, amelynek a jelenlegi ára megawattóránként 15 euró körül mozog, de eltérően a szabadpiacoktól, amelyeken különvált az olaj – éppen gyorsan növekvő – árának és a földgázénak a mozgása, az orosz forrásból származó gáz árát bizonyos olajtípusok ármozgása alapján határozzák meg. A földgázárak mindazonáltal most akár 10-20 százalékkal lefaraghatók lennének a szakértő szerint.
Hasonló a helyzet a villamos energiával is. Az áram ára az azonnali piacokon 3 évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, most pedig 41 euró közelében mozog. Így ennél az energiatípusnál is lehetséges lenne az 5-10 százalékos tarifalefaragás – írja a lap.
Szakértők megjegyezték: a távhő esetében hasonló a helyzet a gázárakéhoz, miután a hőerőművek nagy része földgázzal működik. Így az állam által megszabott hőtarifák is 10-20 százalékkal visszavághatók lennének, ha meglenne a kormányzati akarat. A kormány azonban az egyre alacsonyabb nemzetközi beszerzési árak ellenére már négy éve nem mérsékelte a háztartási energiadíjakat. Ennek pedig feltehetően az oka az, hogy mostanra a kormányzat egyeduralkodó lett a lakossági gázpiacon. A háztartásokat – ez 3,4 millió ügyfelet jelent – ma már az állami gáztársaság, a Főgáz Zrt., vagyis új nevén az NKM Földgázszolgáltató Zrt. szolgálja ki országszerte. Emellett a kormányzat pozíciókat szerzett a lakossági áramellátási piacon is, az áram-nagykereskedelmi szektort pedig az ugyancsak állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. uralja. Vagyis manapság az állami cégek jutnak extraprofithoz az energiaszektorban. A korábban többször beígért, de mostanáig elmaradt rezsicsökkentés ezeket a több tízmilliárd forintos állami bevételeket apasztaná, ezért a kormányzat nem töri magát a háztartási tarifák mérsékléséért.
Korábban azért vívta bátran a rezsiharcot a kabinet, mert nem a saját kárára, hanem a régebben a lakosságot kiszolgáló, mostanra a piacról kiűzött nemzetközi hátterű energetikai vállalatok rovására csökkentette az energiaárakat – állítják szakemberek. Szerintük ha idén lesz is némi díjmérséklés, azt csak a tavasszal esedékes országgyűlési választások előtt jelentik majd be, és a fűtési idény végétől léptetik majd hatályba. Mindezek ellenére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy csütörtöki lakossági fórumon kijelentette: fontos eredmény, hogy sikerült állami kézbe venni az 1994 és 1998 között privatizált közműszolgáltatókat.
