Jogsértő módon szállíttathatta ki az Orbán-kormány a 2003-as paksi üzemzavarban megsérült fűtőelemeket Oroszországba, az Európai Bizottság emiatt indított vizsgálata a kötelezettségszegési eljárás megindítását megelőző pilot fázisban van – tudta meg a Népszabadság.
Az új fejlemény a paksi bővítés engedélyezésére is hatással lehet, mivel a Népszabadság szerint rávilágít arra, hogy az atomerőmű nukleáris hulladékának elhelyezése megoldatlan. Nem volt kizárható a spontán láncreakció lehetősége – ez a legerősebb megállapítás annak a fideszes vezetésű parlamenti vizsgálóbizottságnak a jelentésében, amely a 2003-as paksi üzemzavart elemezte.
A reaktortartály tisztítása során megsérültek az atomerőmű üzemanyagát tartalmazó fűtőelemek, gőzrobbanás történt, radioaktív sugárzás került a környezetbe, nukleáris baleset is bekövetkezhetett volna. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz lelkesen kapcsolódott be a vizsgálatba, ám a jelentés elfogadását megakadályozta – emlékeztet a lap.
A paksi atomerőmű és a tisztítási műveletet végző cég szerződését azóta sem hozták nyilvánosságra, és 2010 után az Orbán-kabinet azt is többször meggátolta, hogy a felelősséggel és a kártérítéssel kapcsolatos adatok megismerhetőek legyenek. A kárelhárításból, a sérült reaktor leállításából adódóan Paksnak több tízmilliárdos vesztesége keletkezett, ám máig nem tudható a pontos összeg. Miként az sem, ki fizette a számlát, s ki állta a megrongálódott fűtőelemek 2014-ig húzódó elszállításának költségeit.
Nem elhanyagolható körülmény, hogy az erőmű történetének legsúlyosabb üzemzavara idején a létesítményt az a Kocsis István igazgatta, akinek a szakértelmét 2014-ben is igénybe vette a kormány a bővítésről szóló Orbán–Putyin-paktum tető alá hozásához. A 2003-as esemény nyomán kialakult helyzetet jól jellemzi, hogy a 2-es számú reaktort évekre le kellett állítani, a megsérült üzemanyag-kazettákat pedig csak 2013-ra tudták szállítható állapotba hozni. Ám maga a kiszállítás sem zajlott problémamentesen.
Magyarország 2014 nyarán vasúton kijuttatta a sérült fűtőanyagot a háborúban álló Ukrajnán keresztül Oroszországba, tudva, hogy a részlegesen kiégett fűtőanyag fegyveresek kezébe kerülve vagy egy bombatámadás esetén több országnyi területet veszélyeztethet.
Mi lesz a nukleáris erőművek atomhulladékával?
Lehetséges-e 240 ezer évre előre gondolkodni? Ennyi idő alatt válik veszélytelenné az atomerőműből kikerülő nagy radioaktív sugárzású kiégett fűtőelem. Ilyenből pedig ma már 270 ezer tonnányi van világszerte. Olyan tárolóból, ahol ezeket végleg el lehetne fektetni, egyelőre egy sincs. Félnünk kéne?
De akkor miért optimisták a mérnökök?
