Giga beruházást jelentett be a Robert Bosch Power Tool Kft. – 2024 végéig logisztikai központot hoznak létre, ill. bővítik a kéziszerszám- és akkumulátorgyártást. A Miskolcon 2 fázisban megvalósuló projekt értéke 70 milliárd forint, amihez az állam 10 milliárd forint támogatást nyújt. Orbán eddig már több száz milliárddal támogatta a multikat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédében kiemelte, hogy az elmúlt három évben példátlan módon kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, Magyarország azonban nem pusztán jól vizsgázott a rendkívül nehéz időszakban, hanem tavaly egyenesen „mesterhármast” ért el, megdöntve a foglalkoztatottság, a beruházások és az export rekordját is.
„Ezzel sikerült azt a célkitűzésünket elérni, hogy Magyarország egyfajta lokális kivétel legyen abban a recesszióban, amely körülvesz minket” – mondta a miniszter.
Szijjártó szerint a siker alapja a beruházások ösztönzése, a világ egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása, amelyek nyomán hazánk nyújtja a legvonzóbb beruházási környezetet Közép-Európában.
A kormánypárt hírügynöksége szerint a miniszter kijelentette, hogy a Bosch beruházásai egyszerre szolgálják a kormány két célját, az újraiparosítást, illetve az elmozdulást a „Made in Hungary” felől az „Invented in Hungary” irányába.
Itt is felmerül a kérdés, hogy a hazai kis és közepes vállalatok helyett miért a külföldi multikat kell közpénzből támogatni? És ez még nem is olyan nagy tétel a CATL vagy a Samsung akkugyár támogatásaihoz képest. Hogy mégis mekkora összegekről van szó? Ennek számolt utána a HVG.
Százmilliárdokat költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik. Minden idők három legnagyobb támogatása – dél-koreai akkugyártók kapták – továbbra is 2021 végére datálódik, a dobogó első foka az SK On iváncsai üzeméé 76 milliárddal. De vélhetően csak addig, amíg a kormány el nem árulja, mennyivel támogatja a kínai CATL debreceni akkumulátorüzemét.
A CATL tervezett beruházásának összértéke 3 ezermilliárd forint, az elmúlt évek példái alapján az egyedi kormánydöntésekkel kiosztott „munkahelyteremtő” apanázsoknál a 10 százalékos támogatási intenzitás egyáltalán nem számít kirívónak. A támogatási összeget a kormány csak akkor hozza nyilvánosságra, amikor már az Európai Bizottság is rábólintott. Az uniós szabályok alapvetően nem engednek állami támogatást, mivel az torzítja a piaci versenyt, ám a Bizottság különféle szempontok alapján engedélyt adhat rá. Az érintetteknek igazolniuk kell, hogy a beruházás területfejlesztési célokat szolgál, és hogy a támogatás nélkül a projekt máshol valósult volna meg. A Samsung SDI gödi gyárbővítésekor a kormány és a dél-koreai vállalat azzal érvelt, hogy állami pénz híján a kínai Hszian tartomány vonzóbb lett volna.
Egyes eseteket nézve nem lehet tudni, hogy az adott beruházás ilyen támogatás híján is Magyarországon valósult volna-e meg. Ám nem is ez a fontos, hanem a beruházások hatása, azt érdemes vizsgálni, mit kap az ország a betelepülő vállalkozásoktól – figyelmeztet ifj. Becsey Zsolt, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza.
