Az erdők egyrészt megoldást jelentenek a klímaváltozás ellen, másrészt azonban elszenvedik annak hatásait. Ezért a sikeres erdősítések érdekében a szaporítóanyag termelésben új eszközöket és módszereket kell alkalmaznunk.
A klímaváltozás mindennapi életünk megannyi területén tapasztalható, ami különösen igaz az erdőkre. Az aszályos időszakok miatti bükk- és fenyőszáradás mellett a tölgyekre is hat a változó klíma, makktermésük kiszámíthatatlan, ezért egyre gyakoribb, hogy a begyűjtött vagy megvásárolt makkot tárolókban tartják a kiültetésig. Egy ilyen modern és Magyarországon a maga nemében első, hűtött makktárolót adtak át most Abaligeten a Mecsekerdő Zrt.-nél.
Magyarország erdőállományának meghatározó fafaja, a tölgy a változó klimatikus viszonyok miatt sok helyen egyre kevésbé képes a természetes, lehullott makktermésről való megújulásra. Ezért az erdészek gyűjtik, illetve más termőhelyekről szerzik be a makkot, amit azután (az erdőterületre történő) kiültetésig tárolnak. Kisebb, üzemi méreteket meg sem közelítő, vermekben, fűtetlen épületekben való makktárolásra eddig is volt példa, azonban a klímaváltozás ezt a módszert is megnehezíti, hiszen a makknak a felhasználásig optimális, kevéssé változékony körülményekre van szüksége.
A Mecsekerdő Zrt. szakemberei végig látogatták többek között Franciaország, Szerbia és Horvátország professzionális erdészeti makktárolóit és a nemzetközi tapasztalatok alapján tervezték meg az első magyar tárolót, amelyet Abaligeten valósítottak meg. Az október 9-én tartott átadóünnepségen Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az Agrárminisztérium képviseletében rámutatott: „Hazánk zöldvagyonának legjelentősebb eleme, a több mint 2,2 millió hektár erdőnk érintett a klímaváltozásban. Az erdészek és az állami tulajdonú erdészeti társaságok jelenleg egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg. Erre a klímaadaptációs operatív cselekvésre példa ez a korszerű, hűtött makktároló, amely remélhetőleg nagyban járul hozzá a Mecsek tölgyeseinek hosszútávú egészségéhez.”
Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója a makktároló működésével kapcsolatban elmondta: „A technológiai sorban első lépésként a mosóberendezés a makkot vízáram és nagy nyomású levegő segítségével megtisztítja a szennyeződéstől, majd a megtisztított makk a hőszigetelt, lecsukható fedéllel rendelkező hőkezelő kádakba kerül. A hőkezeléshez szükséges hőenergiát 110 kW teljesítményű fatüzelésű kazán biztosítja a környezettudatosság jegyében. A kádakban az előre beállított üzemelési hőmérséklet elérését követően 2,5 óra hosszan folyik a hőkezelés 41 0C-on, mely folyamatot a kádanként felszerelt PLC vezérlés automatikusan irányít. Innen a hőkezelt makk az adagoló szerkezetbe, onnan pedig végül műanyag ládákba kerül, melyeket egymásra helyezve raklapokon tárolunk az optimális helykihasználás miatt a hűtőkamrákban -1 0C és + 1 0C között 98 % relatív páratartalom mellett egészen a kiültetésig. Ez a technológia biztosítja, hogy egészséges szaporítóanyagot tudjunk akár egy éven át tárolni. Ennek különösen azért nagy a jelentősége, mert a klímaváltozás miatt mindinkább előtérbe kerül a Kárpát-medencében honos tölgy fajok, de tőlünk dél-keletre elhelyezkedő termőhelyekről beszerzett, szárazságot jobban tűrő makktermésének alkalmazása az erdőfelújítások során. A makktároló lehetőséget ad saját egészséges makktermésünk megőrzésére és a klímaadaptációs programjainkhoz távolabbi helyekről beszerzett szaporítóanyagok biztonságos tárolására.”
A jelenleg közel ötszáz tölgy fafajt magában foglaló nemzetség fennmaradásának záloga a földtörténeti léptékben akkoriban mérsékelt sebességűnek tekinthető klímaváltozás okozta élőhelyátalakuláshoz genetikailag alkalmazkodni képes fafajok adaptációja volt. A jelenleg zajló klímaváltozás során a tölgyesek megmaradásának fontos feltétele az emberi hozzájárulás: a déli származású szaporítóanyagok alkalmazásával az erdészek lényegében a természetes alkalmazkodási folyamatokat gyorsítják fel, segítve ezzel a tölgyeseket a klímaadaptációban.
