A Balaton nádasai az utóbbi 5-10 évben egyre csak fogyatkoztak. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói már többször felhívták a figyelmet arra, hogy ha ez így folytatódik, teljesen átalakul a tó. Ilyenkor általában mindenkinek a tóparti gigaberuházások jutnak eszébe. Pedig a pusztulásból az építkezések és a horgászstégek miatt kiirtott vagy bedöntött nádasok csak egy kis szeletet tesznek ki. Sokkal nagyobb a szerepe van a nádasok pusztulásában a Balaton vízszabályozásának.
A vízszint
A nádasok pusztulása természetes folyamat is, de ezt az emberi beavatkozás elképesztő mértékben fel tudja gyorsítani. A vízügy 2015-ben emelte meg a Balaton vízszintjét – minden előzetes konzultáció nélkül. A nádas eltűnése ekkor felgyorsult, a visszahúzódás gyakorlatilag a növényzet emberi beavatkozásra adott reakciója. A jelenlegi vízszint 20 centiméterrel van az átlagos vízszint fölé állítva. Emiatt még az érintetlen természetvédelmi területen is elkezdett visszahúzódni a nád. A nádas pusztulása általában az összefüggő nádasok csomókra bomlásával kezdődik, így a nádasban nyílt vizes csatornák alakulnak ki, ahová a viharok által keltett hullámok erőteljesebben csapnak be, esetenként kidöntve a csomókba rendeződött nádat. Így a nádas a területének akár a felét is elveszítheti.
Ahhoz, hogy a nádas megmaradjon, sokkal nagyobb vízszint ingadozásra lenne szükség. Mert így nincs, ami kimossa a náddal benőtt területről az ott felgyülemlett káros anyagokat. Amikor a nádas elkezd visszakopni a part felé, akkor a halaknak is kevesebb helyük marad az ívásra. És amikor már a halak utánpótlásának veszélyéről beszélünk, akkor látszik igazán, hogy komoly változás áll be az ökoszisztémában.
A nád élővilága
A Balaton nádasai ugyanis a tó legfajgazdagabb élőhelyei, és kulcsfontosságúak a halállomány utánpótlása és a partvédelem szempontjából is. A tó vízminőségében meghatározó szerepe van a nádszálak szárán, a víz alatt megtelepedő élőlényeknek. Ott több vírus-, baktérium-, gomba- és alga él. Maga a nádas számtalan fajnak biztosít búvó-, szaporodó-, élő- és táplálékszerző helyet. A nádas eltűnésével tehát veszélybe kerül több száz, több ezer faj is. A nádas pusztulása a Balaton teljes ökoszisztémáját felboríthatja. (lásd. Földrajzi Közlemények 2019. 143. 3. pp. 197–209. BALATONI NÁDASOK PUSZTULÁSA ÉS REGENERÁCIÓJA A MEDERDINAMIKA FÜGGVÉNYÉBEN ) Gyenese Tamás, Zlinszky András és Albert Gáspár tanulmányukban összevetették az 1975-ös és 2015-ös medertérképek adatait a nádasok területváltozásaival. A nádasok területe az utóbbi évtizedekben csökkenésnek indult, és korábbi kutatások kimutatták, hogy ez a vízszintszabályozással mutat összefüggést. Megállapították, hogy a nádasokban átlagosan kismértékű üledék felhalmozódás jellemző, de előfordul akár méteres elmosódás vagy fél méter fölötti meder felhalmozódás is. Azokon a területeken, ahol a meder elmosódik, mindenütt pusztul a nádas, de a kismértékben felhalmozódó medrű helyeken is. Csak ott találtak terjeszkedő nádasokat, ahol 50 cm fölötti üledékfelhalmozódás történt a vizsgált időszakban. A Balaton vízszint-szabályozása szempontjából ez azt jelenti, hogy a legtöbb nádas nem tud lépést tartani a megemelt vízszinttel, és hogy az elmosódott üledékű nádasok regenerációjához nem elég egy-egy rövid alacsony vízszintű időszak.
Amíg a Balaton vízállása nem volt ennyire szabályozott, addig a nagy vízállásingadozások, a nyár végére csökkenő vízszint és a téli telítődés, vagy akár a évekig alacsony vízszint, kifejezetten jót tett a nád életben maradásának és terjeszkedésének.
Irtás, vágás, bedöntés
A tóban 1200 hektárnyi nádas van, amelynek területe évről évre csökken. A szándékosan kiirtott nádasok területe 2015 és 2020 között megduplázódott. Pedig a Balaton tökéletes példája azoknak a sekély tavaknak, amelyekben a közönséges nád kedvező életfeltételekre talál. A vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezmények (Ramsar-i egyezmény, Natura 2000) célja az élőhelyek jó minőségben történő megőrzése. A balatoni nádasok évente és négyzetméterenként akár kilenc kilogramm biomasszát termelnek, a biodiverzitás mellett ezzel úgynevezett produkciós központok is.
Nem kizárt, hogy a nádasokat esztétikailag nem tartják kívánatosnak a part mentén élők, pedig nekik is érdekük, hogy az ökoszisztéma fennmaradjon a tóban és a tó környékén, hiszen a nádas az átmenet a szárazföldi és a vízi élővilág között. Nélküle a tó teljes ökoszisztémája megváltozhat.
Én a végsőkig fogok küzdeni, amíg lehet!
Mi a közös bennük: Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Tatai Öreg-tó. A kirándulási célpont mellett az, hogy az Orbán közeli vállalkozók sok-sok közpénzzel megtámogatott szálloda és kikötő beruházásainak helyszínei. Milyen szabálytalanságok kísérik a természetkárosító építkezéseket? Mit tehetnek a környezetüket és a jövőjüket féltő civilek egy antizöld kormánnyal szemben? A természeti örökségeink tönkretétele elleni harcról mesélt a greenfo podcastjában a Nagy Tavak Koalíció képviseletében Kun Zoltán.
