Borászati és klímaszakértők szerint az éghajlatváltozás miatt átrajzolódik a szőlőtermő vidékek világtérképe: újabb területeken lehet szőlőket telepíteni, a hagyományos szőlővidékeket pedig a hőmérséklet emelkedése és a hosszabb aszályok fenyegetik.
Fernando Zamora borászati kutató, a spanyolországi Tarragona Rovira i Virgili egyetemének tanára viszont optimista: nem kételkedik benne, hogy mindig is lesznek szőlővidékek a hagyományos régiókban, de új stratégiákat kell kigondolniuk – és kétségkívül lesznek új szőlővidékek is. „Németországban olyan helyeken kezdenek el minőségi borokat termelni, ahol korábban ez rendkívül nehéz volt, és már Dániában is foglalkoznak borászattal” – magyarázta. Mások között Tasmánia, Új-Zéland egyes régiói, Chile déli része, Ontario és más kanadai régiók, valamint Anglia, a franciaországi Moselle megye és a németországi Rajna-vidék számára lehet előnyös az éghajlatváltozás.
Gregory Jones, a kanadai Dél-oregoni Egyetem borászati professzora szerint, ha a mostani ismeretek valósnak bizonyulnak, kétséges, hogy szőlővidékek ugyanazokat a szőlőfajtákat tudják majd termeszteni és ugyanolyan stílusú borokat állíthatnak elő a jövőben is. Fernando Zamora és Gregory Jones az INRA mezőgazdasági kutatóintézet által vezetett nemzetközi programban (ACCAF) dolgozik, amely az éghajlatváltozásnak az erdőkre és a mezőgazdaságra gyakorolt hatásait kutatja.
A borászattal foglalkozó klímaszakértők előrejelzése szerint 2050-re az átlag hőmérséklet 2 Celsius-fokkal nő és szélsőséges éghajlati jelenségekkel is számolni kell. Márpedig a vízhiány, a hirtelen hőmérsékletváltozások, az özönvízszerű esőzések és a fagy nagy hatással van a cukrok és a savak egyensúlyára, a csersav érettségére és a borok ízanyagának gazdagságára. Egyes, valaha finomnak tartott fehérborok testesebbek lesznek, míg egyes átlagos vörösborok valóságos gyümölcsbombákká alakulnak át. „Elzászban az éghajlatváltozás máris probléma, mert megváltoztatja az ízjelleget, valamint a cukrok és savak egyensúlyát” – mondta Jean-Marc Touzard, az ACCAF koordinátora.
A délkelet-franciaországi Beaujolais-ban épp ellenkező a helyzet. Itt korábban a borászoknak cukrot kellett adniuk a szőlőhöz, hogy az asztali vörösbor elérje a kellő alkoholszintet, most pedig a melegebb időjárás javítja a borok minőségét. „2003-ban, a kánikula idején a boraink hasonlítottak a magasabb minőségi kategóriába tartozó Cotes du Rhone-i borokhoz” – mondta el Jean Bourjade, a helyi borászok szakmai képviselője. A déli Languedoc vidéken a melegebb és szárazabb időjárás miatt testesebbek a borok, és magasabb az alkoholtartalmuk. A szőlészek azonban már alkalmazkodnak: magasabban fekvő területekre és más talajokra telepítik a szőlőket. Egy másik megoldás a meleg vidékekhez szokott – például Szicílián, Görögországban, Spanyolországban vagy Portugáliában honos – szőlőfajták telepítése lehet.
