Az április 25-27. között lezajlott Környezet- és Természetvédelmi Szervezetek 24. Országos Találkozóján ellenszavazat nélkül szavazták meg az állatvédelmi szekció állásfoglalását.
2014. április 26-án 9-10:20 között tartottam meg „Az állatvédelem jelene és jövője” című szekciót. A hallgatóság megtudhatta a jelenleg is hatályos állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. tv.) születésének történetét, valamint azt, hogy az állatkínzás önálló bűncselekményként csak 2004-ben került be a Btk-ba. Állatvédő jogászként bemutattam az egyes Uniós országok állatvédelmi és büntető törvényeit valamint a joggyakorlatukat. Az érdeklődök megtudhatták például, hogy több országban súlyos pénzbüntetést rónak állatkínzókra, Ausztriában és Németországban 25 000 Eurót, Franciaországban 30 000 Eurót, Szlovéniában akár 84 000 Eurót is kiszabhatnak. Olaszországban, ha valaki illegális versenyeket szervez állatok között akár 160 000 Euróra is büntethetik. Egyes nem EU-s országokban – mint például Bosznia-Hercegovinában is – 5000 Eurót köteles fizetni az, aki kegyetlenül bánik az állatokkal.
Több országban már az Alkotmányban lefektették az állatok védelmének általános kötelezettségét, ilyen példákat találhatunk Németországban (20a) illetve Szlovéniában (72.§), hazánk Alaptörvényében 2012. január 1-jétől a P cikkben olvashatunk erről.
Az állatvédelmi törvényeket elemezgetve néhol igen különleges szabályozásokra figyelhetünk fel. Például Ausztriában általános kötelezettség, hogy aki egy felismerhetően sebesült vagy veszélyben lévő állatot lát, annak meg kell adnia az ésszerű kereteken belül a segítséget, amennyiben ez nem lenne lehetséges, segítséget kell hívnia. Szlovéniában, ha valaki megmérgezi az állatok ivóvizét vagy takarmányát 1 évtől 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Több országban büntetik a zoofíliát, azaz az állatokkal való szexuális kapcsolatot. Ez jelenleg Magyarországban nem számít bűncselekménynek. Franciaországban akár 2 évig terjedő, Norvégiában pedig 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik az ilyen tetteket. Véleményem szerint a magyar jogi szabályozásba is külön tényállásként kellene beemelni a zoofiliát.
A Fauna Alapítvány két tagja – Pálinkás Viktória és Csapó Viktor – az OT molinója előtt
Az állásfoglalás legfontosabb pontjai:
Javaslatok a Büntető Törvénykönyvhöz (2012 évi C. tv.):
• Az állatkínzás tényállását vagy a testi sértéshez hasonlóan végérvényesen eredmény-bűncselekménnyé kell alakítani, vagy mellőzni kell a jelenlegi diszpozícióból az „alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okozzon” kitételt.
• Az állatkínzás minősített esetéért 5 évet szabjanak ki.
• A zoofilia külön tényállásként kerüljön be a Btk-ba.
Javaslatok az állatvédelmi törvényhez (1998. évi XXVIII. tv.):
• A jelenleg kiszabható állatvédelmi bírság összegét emeljék fel, hogy a felső határa a jelenlegi tízszerese legyen.
• Az állatkínzókat jogerős ítélet után tiltsák el az állattartástól.
• Az oktatásra szenteljenek több figyelmet.
Az állásfoglalásban található jogi kifejezések magyarázata:
Diszpozíció, dispositio (latin): rendelkezés, intézkedés.
A jogi norma 3 részből áll: hipotézis, diszpozíció, jogkövetkezmény.
1. Hipotézis: azok a körülmények, feltételek amelyek megvalósulása esetén a jogalkotó által kell vagy tilos tanúsítani. Más néven: absztrakt törvényi tényállás. A hipotézis a tények olyan összessége, amelyeknek a tárgyi jog jogi jelentőséget tulajdonít.
2. Diszpozíció: (rendelkezés) az a magatartási szabály, amelyet a jogalkotó a jogalany számára előír, ha a hipotézisben foglalt feltételek fennállnak.
3 féle magatartást írhat elő:
– valamilyen magatartástól való tartózkodást: Tiltó jogi norma.
– valamilyen magatartási forma megvalósítását parancsolja: Parancsoló jogi norma.
– engedhet bizonyos magatartást az egyén számára: Engedő v. diszpozitív jogi norma.
3. Jogkövetkezmény:
– joghatás
– szankció
Eredmény bűncselekmény -> Eredmény: egy külvilági változás, ami a magatartás következtében létrejött.
Az elkövetési magatartásnak van eredménye. Az eredmény szempontjából a bűncselekményeket lehet csoportosítani:
1./ Materiális bűncselekmények: olyan bűncselekmény, amelynek tényállása tartalmaz eredményt.
2./ Inmateriális bűncselekmények: materiális ellentéte, azaz olyan bűncselekményeket jelent, amelynek tényállásában nincsen eredmény.
Ok-okozati összefüggés: az okozati összefüggés az elkövetési magatartás és az eredmény között áll fenn.
Innen tölthető le az állatvédelmi állásfoglalás (Pdf, 145 Kb).
Állatvédő jogászként írt blogom és Facebook-oldalam címei:
www.allatvedojogasz.blog.hu
www.facebook.com/allatvedojogasz
