A hosszú hétvégén lezajlott Környezet- és Természetvédelmi Szervezetek XXII. Országos Találkozóján elsöprő többséggel szavazták meg „Az állatvédelem helyzete Magyarországon és az Európai Unióban – Alkotmányos kitekintéssel” c. állásfoglalást.
2012. március 17.-én 9-11 óra között tartotta meg Pálinkás Viktória „Az állatvédelem helyzete Magyarországon és az Európai Unióban – Alkotmányos kitekintéssel” című szekciót. A résztvevők az alábbi állásfoglalást szövegezték meg. A szöveget másnap délelőtt az OT résztvevői nagy többséggel megszavazták.
Állásfoglalás
Az 1978. évi IV. tv. – a Büntető Törvénykönyvhöz:
A jelenlegi szabályozás szerint:
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)–(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.
A Btk. 266/B. §-a jelenleg csak a gerinces állatokat védi. Álláspontunk szerint ezt ki kellene terjeszteni a nem gerinces állatokra is, tehát a § minden állat védelmére terjedjen ki.
A diszpozíció* változtatásának az igényét kizárólag gyakorlati tapasztalatok hívták életre. Ezen belül elsődlegesen olyan jogértelmezési probléma, mely azt mutatja, hogy a norma nem tudja úgy szabályozni az életviszonyt, ahogy anno a jogalkotó tervezte
A jogesetek azonban azt is mutatják, hogy egyfajta eredmény–bűncselekményt** feltételezve, a nyomozó hatóság csak akkor foganatosít nyomozati cselekményt, amikor büntetőjogi értelemben „a kísérlet már régen befejezetté vált”, és közel áll ahhoz, hogy a halálos eredmény, esetleg a maradandó károsodás bekövetkezzen.
A jelenlegi szabályozásban rejlő anomália nyilvánvalóan feloldandó. Vagy a testi sértéshez hasonlóan végérvényesen eredmény-bűncselekménnyé kell alakítani a jogi normát, vagy mellőzni kell a jelenlegi diszpozícióból az „alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okozzon” kitételt, mint ahogy ez eleve be se került pl. a szlovén jogi szabályozásba.
Mi a nemzetközi gyakorlat?
Angliában a kormány kijelentette, hogy az állatok érző lények, nemcsak áruk. A 2007-ben életbe lépett szabályozás szerint, akit a bíróság bűnösnek talál elhanyagolás vagy kegyetlen bánásmód miatt, akár 20 000 font bírságot is fizethet, vagy 51 heti elzárásra ítélhető, mindemellett egy életre eltilthatják a háziállatok tartásától.
A svéd Btk. szerint, aki állatot rossz bánásmód, agyondolgoztatás, elhanyagolás útján vagy más módon indokolatlanul szenvedésnek tesz ki, büntetendő.
A szlovén törvény alapján felelősségre vonható az, aki kegyetlenül bánik állattal, vagy annak szükségtelen szenvedést okoz.
A francia Btk. bünteti, ha háziállattal, megszelídített, fogságban tartott állattal súlyosan kegyetlenkednek, vagy ezen állatokat bántalmazzák, továbbá a megszelídített, házi vagy fogságban tartott állat elhagyását úgyszintén, valamint a tudományos, illetőleg kísérleti kutatások végzését is, ha ezt a tevékenységet a külön rendeletben előírtak megtartása nélkül végzik.
Hogy mindez a jövőben hogyan alakul, az összefüggésben áll az unió alakulóban lévő joggyakorlatával is, hisz az állatkínzás és az állatvédelem némileg lemaradt a környezet és természetkárosítás törvényi tényállásainak megfelelő kialakításához, közösségi és tagországi szabályozásához képest.
Amennyiben pl. a zöldszervezetek elérik azt, hogy mindennemű állatkísérlet, prémállatok tenyésztése tiltott legyen az unión belül, a büntetőjog azonnal képes lesz reagálni, és büntetni ezen cselekményeket.
Az állatkínzást jelenleg 2 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a §. Azonban a Btk. 38. § (3) bekezdése szerint, ha a büntetési tétel 3 évnél nem hosszabb, akkor a szabadságvesztés helyett pénzbüntetés vagy közérdekű munka is kiszabható. Álláspontunk szerint a jelenlegi 2 évet fel kellene emelni 3 évre.
Az 1998. évi XXVIII. tv. – az állatok védelméről és kíméletéről törvényhez (Ávtv)
A jelenleg hatályos állatvédelmi törvény szerint:
43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
Állásfoglalásunk szerint a jelenleg kiszabható bírság összegét fel kellene emelni, hogy a felső határa a jelenlegi tízszerese legyen.
A fentebb ismertetett nemzetközi szabályozáshoz hasonlóan hazánkban is be kellene vezetni, hogy ha valakit egyszer állatkínzás bűncselekményének elkövetése miatt elítélnek, akkor a továbbiakban eltiltsák (akár egy életre) az állattartástól.
Véleményünk szerint nagyobb összhangot kellene teremteni a természetvédelmi-, a környezetvédelmi- és a vadászati törvényekkel.
Az Ávtv-ben érzékelhető társ- és haszonállatok közötti szakadékot nem szabad tovább mélyíteni, ehelyett egységesen erősebb szabályozás kellene vonatkozzon a gerinces állatokra.
Kiskunhalas, 2012. március 17.
Az állásfoglalásban található jogi kifejezések magyarázata:
*Diszpozíció, dispositio (latin): rendelkezés, intézkedés.
A jogi norma 3 részből áll: hipotézis, diszpozíció, jogkövetkezmény
1. Hipotézis: azok a körülmények, feltételek amelyek megvalósulása esetén a jogalkotó által
kell vagy tilos tanúsítani. Más néven: absztrakt törvényi tényállás. A hipotézis a tények olyan összessége amelyeknek a tárgyi jog jogi jelentőséget tulajdonít.
2. Diszpozíció: (rendelkezés) az a magatartási szabály, amelyet a jogalkotó a jogalany számára előír, ha a hipotézisben foglalt feltételek fennállnak.
3 féle magatartást írhat elő:
ŕvalamilyen magatartástól való tartózkodást. Tiltó jogi norma
ŕvalamilyen magatartási forma megvalósítását parancsolja. Parancsoló jogi norma
ŕengedhet bizonyos magatartást az egyén számára. Engedő v. diszpozitív jogi norma
3. Jogkövetkezmény:
– joghatás
– szankció
**Eredmény bűncselekmény
Eredmény: egy külvilági változás, ami a magatartás következtében létrejött.
Az elkövetési magatartásnak van eredménye. Az eredmény szempontjából a bűncselekményeket lehet csoportosítani:
1./ Materiális bűncselekmények: olyan bűncselekmény, amelynek tényállása tartalmaz eredményt.
2./ Inmateriális bűncselekmények: materiális ellentéte, azaz olyan bűncselekményeket jelent, amelynek tényállásában nincsen eredmény.
Ok-okozati összefüggés: Az okozati összefüggés az elkövetési magatartás és az eredmény között áll fenn.
