A 2023-as év igen emlékezetes marad Észak-Amerika lakóinak, Kanada és az USA északabbi régiója szó szerint az erdőtüzek füstjében úszott. Míg az egyértelmű, hogy a tüzek viszonylagos közelségében rendkívüli légszennyezést okoznak e tüzek, egy új, az Advances in Atmospheric Sciences folyóiratban publikált kínai kutatás azt tárta fel, hogy ez a hatás az egész északi féltekére kiterjedt. A kutatást a Kínai Tudományos Akadémia ismertette.
„Az alapján, amit a szemcsék légköri szállításáról tudunk, sejthettük, hogy a tüzek Európát és Ázsiát is érinthették. Azonban arról fogalmunk se volt, milyen mértékben” – magyarázta dr. Vang Csö, a Kínai Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézetének szakembere, a kutatás vezetője. A vizsgálatok során a kutatók olyan modellszámításokkal dolgoztak, amelyek a légszennyezettséget szimulálják matematikai eszközökkel. E modellezés során azt mérték fel, hogy a légkör kémiája és az időjárás miként befolyásolta a füst szemcséinek terjedését.
Arra jutottak a szakemberek, hogy bár kézenfekvő módon Kanada volt a leginkább szennyezett levegőjű, szinte a teljes északi félteke levegőminőségében jelentős romlást okoztak a kanadai tüzek, a nagy távolságú szelek miatt. Hat alkalom volt 2023-ban, amikor ilyen kiterjedt légszennyezettségre (PM2,5 szállópor) találtak nyomokat a kutatók: május 15-22., június 5-9., június 24., július 1., július 12-19., augusztus 7-15., és augusztus 17-22. A modellszámítások a valós időben mért légszennyezettségi adatokkal is összhangban vannak.
Az események során különösen az USA északi vidékei szenvedték meg a tüzeket, a június eleji alkalom során pl. New York városában 50 éves rekordot ért el a légszennyezettség. A július közepi alkalomból Európa, illetve Ázsia középső és nyugati része is bőven kapott, a nyár vége felé viszont egyre északabbra jártak maguk a tüzek is, és a füst is egyre nagyobb mértékben érintette a sarkvidéket. Az egész északi féltekén átlag 1 mikrogramm per köbméter mennyiséggel emelkedett a PM2,5, ami ugyan alacsonyabb az egészségügyi határértéknél (15 mikrogramm per köbméter), de ez nem jelenti azt, hogy semmiféle hatása nincs. Kanada keleti és nyugati részein meghaladta az érték a 150 mikrogramm per köbmétert.
A szállópor mellett a tüzek miatt felszabaduló üvegházgázok terjedését is megvizsgálták a szakemberek. Májusban főként az USA felett nőtt meg a szén-dioxid mennyisége, júniusban Európa és Északnyugat-Ázsia felett, augusztusban pedig Kína felett is. Az üvegházgázok szintjének emelkedése tovább fokozza a tüzek kialakulását és terjedését.
Nyitókép: kanadai erdőtüzek füstje Ibéria partjainál forrás: EARTH OBSERVATORY
