Sir David Attenborough, a BBC természettudós műsorvezetője aggódik a Földért, minthogy karrierjének kezdete óta a népesség megtriplázódott. Ugyanakkor hisz benne, hogy összefogással elkerülhető a tragédia.
A természetfilmezés doyenje megfújta a fejlett világ „vészkürtjét” és felszólított mindenkit az együttműködésre, mely a Föld jövőjét fenyegető túlnépesedésen és környezetromboláson való felülkerekedés kizárólagos módja. Egy Bristoli fesztivál közönségéhez intézett ébresztő-beszédében bevallotta, hogy a Föld előtt tornyosuló problémák gyakran kétségbe ejtik: „Nem nehéz elcsüggedni. Nagyon-nagyon elcsüggedni. El is szoktam. De fontos hosszútávon tekinteni a dologra.”
A város természetet ünneplő fesztiválján (Wildscreen Festival) egy természetbúvár társának Chris Packham-nek adott interjújában figyelmeztetett: „Szinte biztosra veszem, hogy e teremben majdnem mindenki látott már jobb világot, mint amit unokáink bármelyike a jövőben fog. A Föld egyre szegényebb lesz és egyre zsúfoltabb, az időjárás egyre szélsőségesebb, és a tengerek is kevéssé lesznek termékenyek. De reménykedem, hogy az emberiség eszmélni fog – méghozzá globális értelemben – és képes lesz kezelni ezeket a kihívásokat. Bízom benne, hogy mindez véghezvihető.”
Beszélt arról is, hogy a Föld népessége, 60 éves műsorvezetői karriere alatt megháromszorozódott. „Háromszor annyian… Mindjüknek szüksége van lakhatásra, utakra és ételre, családjuk és önnön maguk számára. Ezek egy része városi területekről származik, ám nagyobbik részük a természet birodalmából.
Ez egy óriási tragédia.
Az egyre sűrűbb városi népesség pedig mindenfajta problémát generál: erőszakot, éhezést…” A Földet fenyegető problémák – ahogy bevallotta – néha teljesen leküzdhetetlennek tűnnek számára. Attenborough ennek ellenére megőrizte a reményét, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak. „Tartok a jövőtől, mégsem hiszem, hogy a kétségbe kéne esnünk. Ha össze tudunk gyűlni, találhatunk megoldásokat az előttünk álló sok-sok problémára. Kiváltképp az energia-ellátáséra. Tíz éven belül abszolúte lehetséges lesz a nap, az árapály és a szél energiáit közvetlenül felhasználnunk, méghozzá – és ez itt a lényeg – a szén és az olaj költségeinél olcsóbban.
Ez megoldható.” Packham megkérdezte Attenborought, vajon szükséges-e a nagyobb mérvű aktivizmus a veszélyeztetett vadvilág védelmének érdekében. Attenborough saját példájával válaszolt, hiszen, mint elmondta, éppen ekkor érkezett haza Ciprusról, ahol kalitkákat szedett szét, hogy az illegálisan fogságba ejtett madarakat útjukra engedje. Attenborough beszámolt arról, hogy a filmrendezők munkája fontos szerepet töltött be a nagyközönség tudatosság-növelésében, felhívta a figyelmet a fenyegetett vadonra, és az azon osztozó állatok küzdelmes életére. „Komolyan hiszem, hogy a vadvilágot bemutató műsorok és az ezt érintő filmkészítés igen fontos szerepet tölt majd be a Föld jövőjében. Ahogy az ENSZ állítja: az emberi népesség döntő része mára urbanizálódott. Vagyis az emberiség döntő többsége egyszerűen nem lát valódi vadállatokat. Azt is tudjuk, hogy minden egyes levegővételünk és minden falat ételünk a természetből származik. Tehát ha a természet világát romboljuk le, magunkat romboljuk le. Ha a természet világa bajban van, mi magunk vagyunk bajban.” „Az embereknek tudniuk kellene, hogyan működik a természeti világ, így érhetnék meg azt is, hogy mikor rombolják azt.”
Az idén 90 éves David Attenborough a napokban tért vissza a BBC képernyőjére Föld bolygó II. című műsorával –mely robbantott a BBC One tévécsatornán, a premierjére több mint 9 millióan voltak kíváncsiak. A hatrészes sorozat narrátora David Attenborough, aki az első epizód látványos, bevezető képsoraiban hőlégballonnal kelt át az Alpok felett. A BBC News szerint azonban a bevezető epizód elsősorban a szigetekkel foglalkozott: a nézők találkozhattak a Karácsony-szigetek vörös rákjaival, a Panama közelében fekvő Escudo háromujjú törpelajhárjaival és a madagaszkári makimajmokkal. A közösségi médiában viszont a legtöbben ahhoz a szívszorító jelenethez szóltak hozzá, amelyben a kígyók egymással versenyezve vadásznak fiatal iguánákra a Galapagos-szigeteken.
A The Daily Telegraph kritikusa "félelmetesnek" festette le a képsort és nem fukarkodott a sorozat folytatásának dicséretével. "A bevezető epizód alapján a Bolygónk, a Föld II. felülmúlja az eredeti szériát – a legjobbak közé tartozó, elképesztően élő és megragadó természetfilm" – fogalmazott Gerard O’Donovan.
Csak remélni lehet, hogy a jövőre is 80 milliárdos költségvetésű MTVA megveszi, és leadja valamelyik csatornáján a sorozatot, ha már – legalábbis nevében – közszolgálati média.
Kapcsolódó anyagok:
ÚJ Delhi egy gázkamra. India a világ legszennyezettebb országa
Trump nem akadályozhatja meg a klímamegállapodás végrehajtását
Hogyan kezelhetők az olyan problémák, mint Donald Trump? Lelőhetjük – mondja David Attenborough
