Az energiahatékonyság a legolcsóbb energiaforrás – állítja a Nemzetközi Energiaügynökség legújabb jelentése. Sokat nyerhetnénk azzal, ha ugyanúgy költenénk a hatékonyságra, mint az energia előállítására.
2035-ig mindössze harmadát fogjuk kihasználni a rendelkezésünkre álló és gazdaságilag is megtérülő energiahatékonysági lehetőségeknek, ha nem változtatunk a mai módszereinken − áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legújabb, 2014 ősz eleji elemzésében, amely kiemeli: a világon az energiahatékonyság mindenhol alulértékelt, holott ez az egyetlen olyan terület, ahol úgy lehet gazdasági növekedést elérni, hogy közben nem nő az energiafelhasználás. Ha az EU tagállamok teljesen kihasználnák az energiahatékonyságból származó lehetőségeket, az 1,1%-os GDP növekedést eredményezne az IEA számításai alapján.
Az energiahatékonysági beruházások az IEA szerint emellett számos nem-anyagi előnnyel is járnak: melegebb, szárazabb, egészségesebb lakásokban élhetünk.
A nemzetközi szervezet úgy látja, az energiahatékonyság piaca folyamatosan növekszik: 2012-ben világszerte összesen 300 milliárd dollárt fordítottak ilyen célokra.
Az amerikai ACEEE (American Council for an Energy-Efficient Economy) egy új tanulmányában azt állapította meg, hogy az új áramtermelő kapacitásokat legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével biztosíthatunk: amíg azon energiahatékonysági programok, melyek az energia pazarlásának csökkentését célozzák, mintegy 3 USA Centbe kerültek kilowattóránként, addig ugyanennyi áramot erőműben legalább ennek kétszereséből, háromszorosából tudnak előállítani. Ehhez hozzáadódik még, hogy az energiahatékonyság növelése révén kevesebb új erőműre van szükség, és csökken a környezeti terhelés is – azaz a legolcsóbb energia az, amit fel sem használunk.
„Az energiahatékonyság hazánk legnagyobb gázlelőhelye. A Magyar Energiahatékonysági Intézet kifejezetten örül annak, hogy 2014 ősze lakossági energiahatékonysági ösztönző programokat hozott, illetve annak, hogy az NFM ígérete szerint hamarosan jönnek az uniós forrásból támogatott lakossági energiahatékonysági beruházások. Minden magyar jól járhat az energiahatékonyság javításával, hiszen az ország energiafogyasztásának 40%-a a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Ugyanakkor feltétlenül szükséges, hogy az eddig ismert vissza nem térő támogatások mellé kedvezményes hiteleket is biztosítsanak állami forrásból, hiszen anélkül sokaknak csak álom marad az energiahatékonyság” – mondta Bart István, a MEHI ügyvezetője.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI) az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.
