A hulladék újrahasznosítása kulcsfontosságú szerepet tölt be az elsődleges erőforrások fogyasztásának csökkentésében. 2020-ban az EU-ban termelt hulladék 9%-a volt köthető a háztartásokhoz; a legnagyobb arányok az építkezések (37,5%), valamint a bányászat és kőfejtés (23,4%) esetén fordultak elő.Egy átlagos EU állampolgár 4,8 tonna hulladékot termelt 2020-ban – ennek kb. 40%-át hasznosítottuk újra.
Országonként ez az arány változó: 5,2% (Románia) és 83,2% (Olaszország) között mozog. Magyarország 33,7%-kal valamelyest az EU átlag (39,9%) alatt található. Ezen arányokban mutatkozó különbségek fő oka a hulladékot termelő gazdasági tevékenységekben rejlik (pl. Romániában a bányászat és kőfejtés aránya az összes hulladékból 84%-ot tett ki).
A háztartási hulladékok újrahasznosítása 2001 és 2021 között átlagosan 21%-kal nőtt az EU-ban, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) figyelmeztet, hogy a folyamat üteme lassulni kezdett az elmúlt években. A legnagyobb növekedés (57%) Szlovéniában következett be, de Magyarország is az EU átlag felett volt (33% vs. 21%) a 2001-2021-es időszakban – írta az Euronews, ahol részletes grafikonok is láthatók.
Mindeközben lezüllött a hazai hulladékgazdálkodás, a MOHU rendszer tragikus, kiszámíthatatlan – az adatok kiábrándítóak.
Papíron jól festenek a hulladékgazdálkodás Mohu által közzétett számai, de valójában óriási a visszaesés a múlt évhez képest. A kormány kisebb újrahasznosítást vállalna az EU felé. A januárban induló kötelező visszaváltási rendszerről pedig alig tudnak valamit a cégek. Részletek >>>
Lásd még a másfélfok hulladékos cikkeit is >>>
Nyitókép: ARC 2020 plakát
