Egy új tanulmány szerint Európa legjelentősebb sörtermelő régióiban várhatóan nagymértékben romolhat a komló mennyisége és minősége, ami áremelkedéshez vagy akár kínálati hiányhoz vezet.A világ harmadik legszélesebb körben fogyasztott itala vízzel, sörélesztővel, valamint komlóval és malátával készül.
Az ízesítésre használt komló alfasavaknak nevezett vegyületeket tartalmaz, amelyek egyedülálló keserű aromát adnak a sörnek, és befolyásolják annak minőségét is.
A kutatók a fő európai sörkomló-termesztő régiókban, Németországban, Csehországban és Szlovéniában 1971 és 2018 között gyűjtött adatokat vizsgálták.
Kimutatták, hogy az 1994 előtti időszakhoz képest ma a komló 20 nappal korábban kezd érni, vagyis a kritikus érési időszak a szezon melegebb része felé tolódott, ami negatívan befolyásolja az alfasav-tartalmat.
Az elemzésből az is kiderül, hogy a komlótermelés hektáronként csaknem 0,2 tonnával csökkent évente, az alfasav-tartalom pedig mintegy 0,6%-kal.
A klímaváltozás fokozódásával ez a trend várhatóan a jövőben is folytatódik: 2050-ig a sörkomló-hozam akár 18 %-kal, az alfasav-tartalom pedig akár 31 %-kal is csökkenhet.
Ha az alfasav-tartalma csökken, akkor több komlófejre van szükség adott mennyiségű sör előállításához, ami egyrészt megdrágítja az italt, másrészt, ha a komlótermő régiókban együttesen rossz a termés, akkor egyszerűen termékhiányhoz vezethet.
Ezért rendkívül fontos, hogy – a klímaváltozás mérséklése mellett – a hagyományos sörkomló-termesztési gyakorlatokat a megváltozó éghajlati viszonyokhoz igazítsák, így enyhítve a károkat és veszteségeket.
Nyitókép: Depositphotos
