Búcsút inthetnek az európaiak a fehér karácsonynak. Mit mutatnak az adatsorok, vajon tényleg egyértelműen a klímaváltozás miatt nincs jó pár éve fehér karácsony Magyarországon?
Az emberi eredetű globális éghajlatváltozás egy rendkívül összetett folyamat, aminek a megértése és átlátása a tudósokat is próbára teszi, nemhogy a hétköznapi embereket. Van azonban pár mozzanat, ami hazánkban is azonnal kézzelfoghatóvá teszi azt a szélesebb társadalom előtt, kínálva a látszólag világos kapcsolódási pontot: azért nincsen fehér karácsony, mert globális felmelegedés van. Az emberi emlékezet rövid és csalóka tud lenni, de ezért vannak a hosszú adatsorok, hogy segítsenek nekünk eligazodni akár több generáció örökérvényűnek gondolt emlékezete között, rávilágítva bizonyos trendekre.
Ápol és eltakar: a hóréteg fontossága
Felnőttként úgy emlékszik vissza az ember, hogy gyerekkorában a tél szerves része volt a hóemberépítés, hógolyózás, szánkózás – azaz általában véve, a havazás. Az utóbbi években viszont ritkán adódott ezekre lehetőség, mert a 2000-es évek óta érezhetően kevesebb hó hullott. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés: ez a globális felmelegedés legkézzelfoghatóbb következménye? Természetesen a klímaváltozás a havazás alakulását is befolyásolja, azonban a rendszer összetettsége miatt nem lehet ennyire leegyszerűsíteni a témát. Ugyanis ha hosszabb, 100 éves idősorokat vizsgálunk, nem tűnik egyértelműnek, hogy a havazás jelentősen csökkent hazánkban – inkább az évek, évtizedek közti különbségek jelennek meg.
A hónak, azon kívül, hogy élményekkel gazdagíthat, fontos szerepe van a felszín energiamérlegében a magas albedója révén, valamint a légköri cirkulációban és a hidrológiában, mivel ideiglenesen képes a csapadékot tárolni és a benne lévő vízmennyiséget aztán késleltetve átadni a talajnak. Így meghatározó szerepet játszik a talajnedvesség időbeli alakulásában, a párolgásban és az édesvíz-elérhetőségben. Ráadásul a mezőgazdaság szempontjából is fontos, hiszen befolyásolhatja a talajhőmérsékletet, és mivel a hó hőszigetelőként viselkedik, képes megvédeni a növényeket a fagykároktól.
Emelkedő hőmérséklet, csökkenő hóborítottság
Az északi félteke hóborítottsága szignifikánsan csökkent az elmúlt 90 évben (évtizedenként átlagosan 5 nappal, de különböző régiókban ez persze egészen eltérő lehet), különösen 1980 óta, bár az évek között változékonyság tapasztalható. Ennek egyik oka, hogy rövidebbek a havas időszakok, mert a hóolvadás kezdete korábbra tolódik. A 21. században további csökkenés várható a hóborítottság kiterjedésében és időtartamában a klímamodell-szimulációk szerint.
Az éghajlatváltozással foglalkozó Másfélfok szakértője arra volt kíváncsi, hogy mennyire van összefüggés a klímaváltozás és a hómentes ünnepi időszak között. Ezért megvizsgálta az elmúlt 120 év havas téli napjait különböző magyar városokban, és kiderült, hogy azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a klímaváltozás miatt marad el idén a fehér karácsony.
- a téli átlaghőmérséklet az elmúlt 40 évben megközelítőleg 2 fokkal emelkedett;
- 1981 és 2010 között évente átlagosan 47 hótakarós nap volt (a legkevesebb 18, a legtöbb 89 nap volt);
- öt vizsgált városban (Szombathely, Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs) a hatvanas évek óta folyamatosan csökken a havas téli napok száma;
- azonban ha csak az elmúlt 20 évet nézzük, kifejezetten ingadozó volt a hőmérséklet és a havazás mennyisége, nem lehet általános csökkenésről vagy növekedésről beszélni;
- a legtöbb fehér karácsony az 1960-as és az 1990-es években volt az elmúlt 120 évben.
A cikket szerző Kis Anna meteorológus a vizsgálata végén levonja a konklúziót, miszerint nem jelenthető ki egyértelműen az elérhető adatok alapján, hogy az éghajlatváltozás okozna kevesebb havazást a téli hónapokban.
Az elemzés további részletei a Másfélfok cikkében olvashatók
