Jelentős terhet róna a tagállamokra a 2030-as európai energiahatékonysági cél 3 százalékos emelése, ezért Magyarország nem támogatja – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyekért felelős államtitkára az Energia Tanács csütörtöki informális találkozóján Vallettában.
Az NFM tegnapi közleménye szerint Aradszki András a máltai találkozón hangsúlyozta, Magyarország nem ért egyet az irányelv tervezett módosításával, amely – az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseire alapozva – 27-ről 30 százalékra emelné a 2030-as európai energiahatékonysági célértéket. Az államtitkár a jelenlegi érték későbbi felülvizsgálatát javasolta, tekintettel arra, hogy a korai módosítás jelentős, be nem tervezett többletköltséget róna a tagállamokra. Lényeges szempontnak nevezte, hogy hiányzik az új energiahatékonysági szakpolitikák eredményességének elemzése is, ezért csak a jó gyakorlatok összegzésével és a tudásmegosztással lehet és indokolt továbblépni.
Emlékeztetett, hogy az üvegházhatású-gázok 2030-ig elérendő 40 százalékos kibocsátás-csökkentési céljának teljesülése önmagában számottevő energiahatékonyság-javulást von maga után, és ezzel együtt előrehaladást igényel a megújuló energiák alkalmazásában is. Nagy kihívást jelent a tagállamoknak az irányelv-tervezet másik rendelkezése is, ami legalább évi 1,5 százalékos energiahatékonyság-növelést írna elő a végső felhasználóknál – hívta fel a figyelmet Aradszki András.
A közösségi célok eléréséhez a tagállamok számára nélkülözhetetlen a további pénzügyi támogatások megléte – tette hozzá.
Magyarország ugyanakkor támogatja az elnökség 1,4 százalékos energiamegtakarítási kötelezettségre irányuló kompromisszumos javaslatát, amely megfelelő rugalmasságot adna a tagállamoknak az energiahatékonysági céljaik meghatározásához – közölték.
A találkozón a tagállamok az energiahatékonyságról szóló irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot vitatták meg, amely a tavaly novemberben közzétett, tiszta energiát minden európainak jogszabálycsomag részét képezi. A visegrádi országok (V4) tagállamai a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy az energiahatékonyság fokozásában továbbra is csak nem kötelező uniós célérték lehet támogatható, emellett megfelelő kereteket és lehetőséget kell biztosítani a kapcsolódó nemzeti programok eredményes megvalósításához – írták.
A rezsicsökkentés önmagában rossz üzenetet küld a fogyasztónak
A Magyar Energiahatékonysági Intézet üdvözli a Kormány döntését, mely szerint a családok energiaszámláit rászorultsági alapon is tovább kívánja csökkenteni. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a szociális rezsicsökkentés – mint az energiaszegénység felszámolására tett intézkedés – önmagában részmegoldás. Az energiaszámlák tartós csökkentéséhez elengedhetetlen a magyar otthonok energiahatékonyságának állami, programszerű támogatása is. Az Európai Unió számos tagállamában – így Magyarországon is – az energiaszegénység súlyos társadalmi probléma. Energiaszegénységről akkor beszélhetünk, ha egy személy vagy háztartás nem tudja az otthonát elérhető áron megfelelően felmelegíteni, vagy épp lehűteni, főtt ételt készíteni, meleg vizet előállítani.