Március végéig fel kellett volna oldani a szélerőművek trükkös tilalmát, de a kabinet az önmagára szabott határidőig sem módosított szélerőműellenes szabályain. Ez nem csak az energiaellátásnak rossz, de az uniós ezermilliárdok érkezését is fékezi.
Bár az Orbán-kormány március 31-ben határozta meg a hazai szélerőműépítésekre vonatkozó, gyakorlati tilalom feloldását, az ügyben eddig nem történt érdemi előrelépés – erősítette meg a Népszava megkeresésére Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia-ipari Társaság (MSZIT) elnöke.
Hazai szélerőművek telepítését eddig csak a szociálliberális időszakban pályáztatták. Ennek nyomán, főképp a leginkább szélfútta Kisalföldön, összesen 330 megawatt (MW) teljesítménnyel, 172 turbina létesült. Az utolsó engedély 17 éves. A legfiatalabb beruházást 12 éve adták át. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerültekor először lefújta az épp akkor zajló, következő kiírást. Majd 2016-ban, nyílt tilalom helyett, trükkösen, a településhatártól számított védősávot 12 kilométerre növelték, miközben ilyen hazai terület nincs. A kormány – és különösen Orbán Viktor – ezt követő megnyilatkozásai a szélerőművekkel szembeni határozott, bár szakmailag rendre cáfolt ellenérzéseket tükröztek.
Az ellenállás ugyanakkor tavaly, a korábbi Ipari és Technológiai Minisztériumot irányító Palkovics László némely megjegyzése kapcsán, már repedezni látszott. Távozása után, a tárcájából tavaly decemberben alakult Energiaügyi Minisztérium (EM) új vezetője, Lantos Csaba parlamenti bemutatkozásakor világossá tette a tilalomtörlés iránti szándékát. Igaz, a szélerőműveknek csak körülbelül ezer MW-nyi, „kiegészítő” szerepet szán. A kormányt mégsem feltétlenül a szakmai észérvek győzhették meg. Mint ugyanis kiderült, Brüsszel több ezer milliárd forint támogatás folyósítása fejében többek között a trükkös szélerőmű-tilalom érdemi feloldását kéri. Ezt a kabinet némiképp vonakodva vette tudomásul. Míg Orbán Viktor változatlanul a szélerőművek vélt-cáfolt hátrányait sorolta, addig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is inkább az uniós kérés végrehajtására helyezte a hangsúlyt. A szükséges döntéseket a kormány március 10-i határozata az év első negyedére ígérte. Bár az energiatárca március 31-én be is jelentette egy másik, hasonló uniós feltétel teljesítését, szélerőművekről nem ejtettek szót.
Védősáv tekintetében fél-egy kilométert javasolnak. Ilyen távolságra meggyőződése szerint nem hallatszik el az egységek – többször emlegetett – „surrogása”. A helyszínre több más kötöttség is vonatkozik. Így a Natura 2000-es területek és a madárvonulási útvonalak is kizártak. Lendvay Péter szerint a hazai villamosenergia-rendszer, jelen állapotában, legalább 2000-3000 MW-nyi szélerőmű – körülbelül ezer egység – zavartalan befogadására alkalmas. Ez nem igényli azokat a fejlesztéseket, amelyek hiányára hivatkozva a kormány tavaly év végétől további napelemek hálózati csatlakozását megtiltotta. A szükséges hálózati bővítések amúgy is mindig az egyedi beruházások részei. Szerinte egyébként a lehetőségért a magánbefektetők saját üzleti kockázatukra is sorban állnának. A jelenlegi, kilowattóránként (kWh) 200-300 forintos áram-eladási ár mellett állami támogatási igény szóba se kerül. (A megújuló-alapú beruházások a kormány által régebben biztosított, kWh-nként 32, utóbb pedig 20 forintos áramátvételi árral is megtérültek.)
A megújulók rendszertelen termelését illető aggályok kapcsán az elnök kifejtette: a szélerőművek gyakorta épp kiegészítik a napelemeket. Amikor ugyanis nem süt a nap, gyakorta fúj a szél és fordítva. Ez nemcsak 24 órán, de az éven belül is érvényesül. Az egymás közelébe telepített nap- és szélerőművek tehát kiegyensúlyozzák a termelést. Ráadásul, míg a hazai napelemek éves kihasználtsága körülbelül 1300, addig a szélerőműveké mintegy 2600 óra. Azt ugyanakkor sosem állították, hogy például a „sötétszélcsendek” nem igényelnének időjárás-független erőműveket. Ugyanakkor minden kWh, megújuló forrású „ingyenáram” sok más mellett anyagi, ellátási, környezetvédelmi és energiafüggetlenségi nyereség – szögezte le Lendvay Péter.
A szélerőműveket illető, egyéb aggályok kapcsán kifejtette: a madarak vonulási útvonalait a telepítések és a működtetés során is figyelembe veszik, amiként ma már denevérriasztókat is alkalmaznak. Balesetek pedig minden üzemben előfordulnak. Az esztétikai, illetve zajkérdések kapcsán úgy véli: egy gyárkémény vagy egy hagyományos erőmű sem feltétlenül szebb, amiként egy autóút vagy bármilyen gyár sem halkabb. E hatások egy szélerőmű közelében sem élesebbek, mint egyéb ipari létesítmények esetén. Fél-egy kilométer távolságból a szélkerekek hangja az alapzajba illeszkedik – szögezte le Lendvay Péter.
Lassan őrölnek a szaktárca malmai
A szélenergia hasznosítási lehetőségeinek mérlegelése során érvényesíteni kell a természet-, és környezetvédelmi szempontokat, illetve a helyi, települési érdekeket is – közölte válasz gyanánt az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre az Energiaügyi Minisztérium. A kormány a gazdasági fejlődéssel növekvő energiaigények kiszolgálásában a nukleáris energia mellett fokozott szerepet szán a megújulóknak. A hazai adottságokra tekintettel ez elsősorban a napenergiára vonatkozik. Az energiaszuverenitás megteremtése érdekében az időjárásfüggő energiaforrásokon túl teret kell nyernie a geotermikus energiának, a biogáznak és a biomasszának is – fűzték hozzá. Tekintettel arra, hogy a tárcaközlés alig érinti a határidőn belüli intézkedés elmaradásának okait, illetve a várható érdemi intézkedések időpontját és jellegét firtató kérdéseinket, a tartalom hiánya – a Fidesz-propaganda esetén immár megszokott módon – ama áttételes közlésként értelmezhető, hogy szélerőmű-ügyben nincs érdemi előrelépés.
Nyitókép: szélkerekek Mosonmagyaróvár határában 2020 – forrás: Németh Hajnalka
