Magyarországon a közkiadások hagyományosan erősen központosítottak, és az utóbbi években ez tovább nőtt azáltal, hogy az önkormányzatok még kevesebb forrás felett rendelkeznek. Eközben a kormányzat kivonta a pénzt az egészségügyből és az oktatásból – tűnik ki az Európai Bizottság országjelentéséből. Koronavírus járványkor ez még szembeötlőbb.
Jelentős központosítás
Az elsődleges költségvetési kiadások szintje az elmúlt évtizedekben a GDP 45 %-a körül mozgott, vagyis jóval magasabb volt, mint a regionális versenytársaknál – állapítja meg az Európai Bizottság országjelentése. Rámutatnak, hogy 2013 óta számos szolgáltatásnyújtási feladat az önkormányzatoktól a központi kormányzat szintjére került át, ennek következtében a helyi önkormányzati kiadások aránya az összes kiadáshoz képest 2017-ben 25%-ról 13%-ra csökkent, ami jelentősen elmarad a 23%-os uniós átlagtól. Vagyis Magyarországon immár sokkal inkább a kormányzat dönt a helyi kérdésekben is, mintsem az önkormányzatok.
Az elemzők szerint nem biztos, hogy jó ötlet volt ez az átalakítás. A Bizottság megállapítja, hogy Magyarországon a jelentős mértékű és központosított kiadásokhoz alacsony kormányzati hatékonyság kapcsolódik, és a jelek szerint mindez hátrányosan hat a termelékenység növekedésére.
Kevesebb egészségügyre, több sportra
Noha a kiadások mértéke az elmúlt évtizedben stabil volt, a kiadási szerkezet jelentősen megváltozott. Az elmúlt évtizedben a szociális védelemre, az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások a GDP 3,4%-ának megfelelő mértékben csökkentek, míg a gazdaságra, a sportra, a kultúrára és egyházi célra fordított kiadások 3,1%-kal nőttek.
- Jelenleg a szociális védelemre fordított GDP-arányos kiadások 4,5%-ponttal kisebbek az uniós átlagnál, ami a nyugdíjakra és az álláskeresési járadékokra fordított kiadások alacsonyabb arányával magyarázható.
- Az elmúlt tíz évben csökkentek az egészségügyi célú közkiadások, és messze elmaradnak az uniós átlagtól. Immár a GDP-hez képest több mint 2%-pontos az elmaradás.
- Csökkentek az oktatásra fordított GDP-arányos összegek is, bár szintjük az uniós átlag közelében mozog.
A humán tőkére és a szociális juttatásokra fordított alacsonyabb kiadások révén létrejött mozgásteret a gazdaságban való állami részvétel megerősítésére, valamint a sportra, kultúrára és egyházi célra fordított finanszírozásra csoportosították át – összegzi a jelentés.
Uniós éllovas
Uniós összehasonlításban Magyarország költ a legtöbbet a gazdaságra, az e területre irányuló kiadások az elmúlt évtizedben a GDP 1,6%-ának megfelelő mértékben nőttek. „Ez tükrözi az állam fokozottabb gazdasági szerepvállalását és magában foglalja többek között a vállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatásokat, amelyek összege 2016–2018-ban a GDP 1,7%-át tette ki, a GDP-arányosan 0,6%-os uniós átlaghoz képest” – mutatnak rá. ( arra természetesen nincs adat, hogy ennek mekkora része jut a multik és az Orbán családhoz köthető oligarchák/NER huszárok zsebébe).
2010 ÓTA A SPORTRA, A KULTÚRÁRA ÉS AZ EGYHÁZAKRA SZÁNT KIADÁSOK IS JELENTŐSEN NÖVEKEDTEK, ÉS MESSZE A LEGMAGASABB SZINTET ÉRTÉK EL AZ EU-BAN, 2017-BEN A GDP 3,5 %-ÁT.
A sportcélú kiadások (1,2% a 0,3%-os uniós átlaghoz képest) közé tartoznak a stadionok, sportlétesítmények építésének, valamint számos nagyszabású nemzetközi sportesemény lebonyolításának a költségei. Mindazonáltal a magyarok nem fordítanak sok időt sportolásra, e téren jelentős az elmaradás az unió más tagállamaihoz képest.
A szociális érzékenység, a klímaváltozás és az ellenzék 2022-es stratégiája is terítékre került a múlt vasárnap a Párbeszéd Zöld Fordulat című rendezvényen, melyről itt számoltunk be részletesen.
Az eseményen Szabó Tímea a Párbeszéd frakcióvezetője, társelnöke világította meg: a fenntarthatóságnak van rengeteg olyan társadalmi, gazdasági, szolidaritási aspektusa, ami egyszerűen kizárja, hogy az orbáni politika valaha is fenntartható irányba forduljon.
Az igazi zöldek nem lopják el a lakossági épületszigetelésre szánt uniós forrásokat. Az igazi zöldek nem miniszteri és államtitkári luxusautókra költik a pénzt, hanem a közösségi közlekedés és a vasútfejlesztés támogatására, hogy az autó nélküliek is eljuthassanak a munkába. Orbán Viktor tavaly 82 milliárd forintot költött állami luxusautókra. Az Európai Bizottság friss jelentése szerint az Orbán -kormány az elmúlt 10 év alatt szociális egészségügyi és oktatási területre fordított állami kiadások GDP arányosan 3,4 %-kal csökkentek, miközben a sportra és az egyházakra költött állami támogatások 3,1 %-kal nőttek.
