Andreas Fath német kémikus közel 3.000 kilométer hosszú úszásra indult a Duna teljes hosszán, hogy vízmintákat gyűjtsön a folyóból, amelyeket a Bécsi Egyetem kutatócsoportja elemzett a hajón fedélzeten lévő mobil laboratóriumban. Fath egészen Belgrádig úszott így, ahol végül feladta a sok fekália miatt.
Fath és egy bécsi kutatócsoport belevágott a Tisztítsuk meg a Dunát elnevezésű projektbe, hogy vízmintákat gyűjtsön, és megvizsgálja azokban a mikroműanyagok és az adalékanyagok jelenlétét, amelyek nagyon veszélyesek lehetnek a víz élővilágára.
A német vegyész Belgrádig úszott, de aztán feladta, mert a folyó itt már túl szennyezett, és attól tartott, hogy hatással lehet az immunrendszerére, magyarázta a kutatócsoporthoz tartozó Utah Neumann.
„Mintegy 1,7 millió ember él Belgrádban. A szennyvizük semmilyen szennyvíztisztító-üzemen sem halad át, hanem közvetlenül a folyóba ömlik. Ürülék jut a vízbe. A vízbe kerülő baktériumok mennyisége miatt nagy kihívást jelent a folyóban úszni Belgrádnál. A Duna vizével való érintkezés következménye ugyanis Escherichia coli-fertőzés is lehet”, nyilatkozta Neumann a Telegrafnak.
A kémikus eközben maga lesz az „élő mérőműszer“.
A hazájában csak „úszó professzor“-ként ismert Andreas Fath kémiatanár és kutató a németországi Furtwangen Főiskolán. Fath 2014-ben a Rajna végigúszásával érdemelte ki ezt a nevet: a nem mindennapi sportteljesítmény közben a professzor vízmintákat is vett, amelyeket később bevizsgáltak. Most a Duna teljes hosszán készül hasonló akcióra; a folyó ugyanakkor a maga 2.850 kilométerével több mint kétszer olyan hosszú, mint a Rajna, sodrása pedig majdnem háromszor akkora. Próbaként a professzor a napokban egy órát úszott a Dunában Bécsnél. A jövő év április végére tervezett úszásra Fath nyolc-kilenc hetet szán, így naponta körülbelül ötven kilométert szeretne megtenni – írtuk korábbi cikkünkben.
Nyitókép: Duna úszás Andreas Fath forrás: telegraf
