A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: napi.hu

Éveken át a legnagyobb bevásárlóközpontok mutatták, hogy hiába nő az internetes vásárlások részesedése a piacon, a kiskereskedelem bástyáiként a felszínen tudnak maradni, sőt bővülni is tudnak. Az idei karácsony viszont megmutatta, hogy már vége a kegyelmi időszaknak, a Wall Street pedig elővette a hóhérbárdot-írta a napi.hu.
Évtizedeken át a kiskereskedelem rákfenéiként emlegették a nagy bevásárlóközpontokat és hipermarketeket: ahol feltűntek, rövid idő alatt kipusztultak a kkv-k, a kisboltok, de még az utcai árusok is. Megszokott márkák sora tűnt el, vagy hódolt be és költözött a plázákba. A világ nagyvárosai, a kormányok számos korlátozást vezettek be (itthon a kormány plázastoppot hirdetett például), hogy a bevásárlóközpontok terjedését és a családi vállalkozások eltűnését lassítsák, de mostanra a folyamat magától megállt és örömtüzek gyújtása helyett inkább vészjelzést fújnak a gazdaságban.

Bár az elmúlt 10-15 évben rohamosan nőtt a fejlett világban az e-kereskedelem piaci részesedése, a nagy hálózatok és a bevásárlóközpontok rendre közölték, köszönik szépen, de jól vannak, a forgalmuk legrosszabb esetben is csak stagnál, de inkább még növekszik is. 2019 karácsonya után viszont már látszik, hogy nem védőbástyái a kiskereskedelemnek, hanem csak az utolsó áldozatai lesznek az ostromnak.

Ahol kezdődött, ott a legnagyobb a baj

Az Egyesült Államokban indult el a nagy plázaforradalom, a mai módon ismert boltközpontok nyitásával az 1950-es évek második felében. A háborúból kilábaló gazdaság, az optimista, konzumerista felfogás ekkor kezdett terjedni. Ahogy elsők voltak a modern áruházak nyitásában, úgy most legelőször is az amerikaiak vették észre a bajt.

WSJ összeállítása szerint a legtöbb plázafenntartó, -tulajdonos ingatlanos cég most figyelmezteti a részvényeseit, hogy lassul a bevételeik növekedése, ha nem egyenesen már vissza is esett a korábbi évekhez képest. Ennek oka pedig nem más, mint az e-kereskedelem, az online vásárlás egyre ütemesebb térnyerése.  Példaként a Simon Property Groupot említik, amely a pennsylvaniai King of Prussia bevásárlóközpontot és az atlantai Phipps Plazát is birtokolja. A társaság legutóbbi részvényesi tájékoztatójában a profitjuk visszaesésére figyelmeztetett, mert a kiskereskedelmi láncoknál indult csődhullám miatt a harmadik negyedéves nettó működési jövedelmük jelentőset zuhant. A részvényenkénti nettó bevételi számaikat 6,76-6,81 dollárra csökkentette a cég a korábbi 7,04-7,14 dolláros várakozáshoz képest.

A Taubman Centers Inc., amely a New Jersey-i Short Hills bevásárlóközpont és a los Angeles-i Beverly Center tulajdonosa, szintén 0-1 százalékos szintre csökkentette a 2019. évi célszámait a nettó üzemi eredmény esetében, az előző negyedévi 2 százalékos becslésről. William Taubman, a cég operatív vezérigazgatója azzal magyarázta ezt, hogy a piac túlreagálta a Forever 21 Inc. csődjének hírét és spórolásba kezdett.

Nemcsak az online kereskedelem nyírja ki őket

A Forever 21 – itthon annyira nem ismert – tinédzser ruházati márka csődje több szempontból is aggasztó jel. Egyrészről a ruházati lánc működési modellje elavult már a piacon, ami részben pont a rossz e-kereskedelmi pozicionálásból ered, másrészt a túlélési stratégiájuk épp a plázák vesztét okozhatja. Eddig ugyanis a legtöbb kiskereskedelmi elemző úgy vélte, hogy az Egyesült Államok mintegy 260 legmagasabb kategóriájú plázája van a legkevésbé kitéve az online folyamatoknak. Jó elhelyezkedésük, nagy boltkínálatuk, éttermi és üzleti szolgáltatásaik miatt még mindig vonzók lehetnek a vásárlóknak. Csakhogy a Forever 21 kiesése mutatja, hogy a változatos márkakínálat nem egy stabil adottság.

A ruházati cég a csőd bejelentésekor azt mondta, a reorganizációs tervének része, hogy 178 boltot zárnak be. Végül csak 87 üzletre került lakat, mert bérleti díjcsökkentést kaptak a bevásárlóközpontok ingatlantulajdonosaitól. Viszont ezeknek a cégeknek a profitcsökkenéssel kell ezért szembenézniük.

A népszerűbb bevásárlóközpontok kihasználtsága továbbra is 90 százalékos tartományban maradt még az idén. Néhány elemző szerint azonban ez csak a bérleti díjak visszavágásával lesz fenntartható a jövőben, ami újabb bevételkiesést jelent majd. Ha a díjzsugorítást nem kezdték meg már egyenesen most, hogy ne tűnjenek el a boltok az üzletházakból.

Már büntetnek, nagyon büntetnek

A nagy plázatulajdonos cégek részvényei ennek megfelelően jelentős, 14-33 százalék közötti esésben vannak 2019-ben. Igaz, elemzők egy része úgy véli, hogy most érdemes vásárolni a társaságok papírjaiból a tőzsdéken, de a többség inkább óva int ezektől. A Morgan Stanley elemzői például úgy látják, hogy a társaságok részvényosztalékai nem fedezettek a bérleti díjkifezetések csúszásai miatt, így cash-flow gondok is lehetnek a bevásárlóközpontos társaságoknál. A jövőbeni kilátásaik sem túl jók, hiába ígéri a legtöbb cég, hogy fejleszti az élményközpontú szolgáltatások jelenlétét az áruházakban. De nem biztos, hogy egy bowlingpálya vagy egy wellness-központ fogja megmenteni a plázákat.

Viszont a plázák bezárása intőjel még egy oldalról: a fejlett országok – így például Magyarország is – egyre inkább várja a növekedését a belső fogyasztástól. Ennek gazdasági haszna viszont sokkal nagyobb a hagyományos boltok esetében, mint az internetes kereskedelemnél. Itt ugyanis a boltok alkalmazottakat fizetnek, bérleti díjat fizetnek, valamint ha koncentráltan egy helyen vannak az üzletek, akkor a fogyasztók hajlamosabbak mást is megvenni, mint amiért elindultak, az e-vásárlásoknál pedig ezek mind nem adottak-írta a napi.hu

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek