Fenntarthatatlanná vált a Budapest-Belgrád vasútfejlesztést is finanszírozó Övezet és Út projekt, és ezt már Kína is elismeri. A 2400 évre taksált megtérülési idejű gyanúsan NER mutyis Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszát is a kiemelkedően költséges, 700 milliárd forintos fejlesztést 85 %-ában kínai hitel finanszírozza.
Az elmúlt években a Kína globális befolyását bővítő, hatalmas geopolitikai-stratégiai terv részeként Peking ezer milliárd dollárnak megfelelő összeget költött el főként Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Kína a világ legnagyobb nemzetközi hitelezőjévé vált, most viszont úgy tűnik, újra kell terveznie az egész projektet összefogó Övezet és Út kezdeményezést (korábban Egy út – Egy övezet, de szokták Új Selyemútnak is hívni). Egyre kevésbé tűnik ugyanis reálisnak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a válságban lévő országok vissza tudják fizetni a könnyen felvett hiteleket.
Hszi Csin-ping kínai elnök korábban úgy fogalmazott: a program nemzetközi környezete annyira összetetté vált, hogy meg kell erősíteni a kockázatkezelést és az együttműködést, ami – főként a közelmúlt fordulataival együtt – a kínai diplomácia beismeréseként értelmezhető.
Kína nemzetközi hitelezői gyakorlatát számos kritika érte az elmúlt években, nevezték azt adósságcsapda-diplomáciának, amiért több alacsony jövedelmű országot terhelt meg hatalmas adósságokkal. Számos közgazdász pedig állítja: Peking hitelezési gyakorlata nagyban hozzájárult a Srí Lanka-i és zambiai krízishez. Tény, hogy 2013 és 2017 között, az Övezet és Út program első öt évének végére Kína a fejlődő világ legnagyobb hitelezőjévé vált, megelőzve az Egyesült Államokat, amely egyébként a fejlődő országokban futó fejlesztési projektjeit hitel helyett inkább segély formájában finanszírozza.
Egy nemzetközi hitelezési gyakorlatokat kutató közgazdász csapat adatai szerint jelenleg Kína hiteleinek már 60 százaléka pénzügyi krízisben lévő országban van, míg 2010-ben ugyanez az arány 5 százalék volt.
A Washington Post forrásai szerint Peking már a program teljes újratervezésén dolgozik, és az Övezet és Út 2.0 elődjénél lényegesen konzervatívabb, az új támogatott projekteket szigorúbban szelektáló hitelezési politikát követhet. A lap szerint a kínai bankok az utóbbi időben nyitottabbak lettek még arra is, hogy újratárgyalják a hiteleket, és elfogadjanak némi veszteséget. Ez korábban teljesen elképzelhetetlen volt, eddig Peking a problémás hitelek futamidejének meghosszabbítását részesítette előnyben, ami csak elnyújtotta és ezzel mélyítette a problémákat, mégis fenntartotta az ingatag pénzügyi konstrukciókat. Ezt a gyakorlatot ezért is nevezték a nemzetközi pénzügyi szakértők hosszabbításos színlelésnek.
A kínai állami médiát monitorozó szakértők szerint Peking kommunikációja is változott, kevésbé hangsúlyozza a kínai hitelek gazdasági előnyeit, helyette a kockázatkezelést és a nemzetközi együttműködést domborítja ki.
Szakértők szerint Pekingtől nem várható teljes hátraarc, de az biztos, hogy fenntarthatóvá kell tennie a hitelezési gyakorlatát – és ha mindemellett fent akarja tartani az érdekszféra-bővítő nemzetközi politikáját, akkor el kell mozdulnia a magánszférával vagy a multilaterális pénzintézetekkel való együttműködés, a piaci kamatok alatti hitelek vagy a segélyezés irányába.
Mint ismert, az Övezet és Út kezdeményezés keretében korszerűsítik a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszát is, a kiemelkedően költséges, 700 milliárd forintos fejlesztést 85 százalékban kínai hitel finanszírozza. A beruházás megtérülését nem sikerült alátámasztania a magyar kormánynak, ezzel kapcsolatban vagy csak általánosságok hangzanak el, vagy az, hogy a megtérülés nem is fontos. (A hitelszerződést pedig tíz évre titkosították.) Ezzel együtt attól valószínűleg nem kell tartania a kínai félnek, hogy ennek a hitelnek a törlesztése veszélybe kerülne.
A Világbank egyébként a napokban adott ki egy meglehetősen pesszimista prognózist a kínai gazdasági növekedéssel kapcsolatban: a szervezet júniusban még 4,3 százalékos idei GDP-növekedést várt, ezt mostanra 2,8 százalékosra csökkentette. Ha beigazolódik a prognózis, akkor a befékező kínai gazdaság 1990 óta először nő lassabban, mint a kelet-ázsiai és csendes-óceáni régió országai.
Nyitókép: Szijjártó Péter, Ning Csi-csö, a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság alelnöke és Kern Imre, Szerbia építésügyi, közlekedési és infrastruktúra fejlesztési államtitkára (b-j) Pekingben. Fotó: KKM
