Bécs 1,7 milliós lakosságával az Európai Unió 9. legnépesebb városa, mégis azok közé a metropoliszok közé tartozik, amelyek a legközelebb állnak a teljes önellátáshoz. A város, amely 2011-ben harmadjára is megkapta a világ legélhetőbb városa címet, mintegy 1 000 hektáron folytat organikus gazdálkodást és egyre népszerűbb bortermelői is a fenntartható gazdálkodásra törekednek.
Bécs városának elválaszthatatlan részét képezik a zöldterületek, hiszen a 23 kerületből álló, 415 km2-es összterület közel felét mezőgazdasági földek, parkok és erdők borítják. A parkok és kirándulóhelyek a bécsiek jó közérzetéhez, egészségéhez is hozzájárulnak, a belvárosban található 280 elegáns császári park és kert pedig már önmagában meghatározza a városképet. Fenntartóinak azonban még ennél is több, összesen 850 parkot kell gondozniuk, ahol a 100 000 fa mellé évente 2,5 millió virágot telepítenek. A Práter, a bécsiek ikonikus vidámparkja például 6 millió négyzetméteren terül el, ahol a széles fősétányt 2 500 fa árnyékolja be, a favédelmi program értelmében pedig egyet sem veszíthet el a város, hiszen minden kivágott fát egy új példány ültetésével kell pótolniuk.
Aki kirándulásra vágyik, a városhatárokon belül több mint 500 kilométer kiépített túraútvonal közül választhat. A Duna-sziget, a Bécsi Erdő, vagy a Lobau árterület olyan zöldfelületek, ahol a látogatók korlátozása nélkül is sikeresen tartják fenn a bioszféra zavartalanságát. Ezzel a Mercer kutatóintézet felmérési szempontjai közül a környezeti és a levegő tisztaságára vonatkozó kritériumot túl is teljesítette az osztrák főváros, 2011-ben így harmadjára is Bécs kapta meg a legélhetőbb város címet a 221 induló közül.
A mezőgazdasági területek fő sajátossága, hogy Bécs városa a teljes termőterület kiemelkedően magas részén, az összterület 18 százalékán, azaz mintegy 1 000 hektáron folytat organikus gazdálkodást. Ezzel a hagyományos mezőgazdasági termelésen felül 2 300 tonna zöldséget és 1 000 tonna gabonát biztosít a Naschmarkt és a Karmelitermarkt piacok vásárlóinak.
A bortermelők a trendet követve szintén a fenntartható gazdálkodásra törekednek. A több mint 600 hektáros, a város belterületén fekvő borvidéken már olyan szakemberek is dolgoznak, akik áttértek a teljesen organikus gazdálkodásra. Köztük Fritz Wieninger, Stefan Hajszan és Jutta Kalchbrenner is tartózkodnak a szintetikus növényvédő szerektől, helyettük természetes növényi kivonatokkal védik a termést és homeopátiás elvek szerint erősítik a szőlő immunitását. Az organikusan művelt területek aránya jelenleg 10 %, ami még nem zárkózott fel a teljes mezőgazdasági termelésben elért 18 %-hoz, de itt is fokozatos a növekedés.
Bécs szőlőskert kép: Wien Tourismus Lois Lammerhuber
Míg a 16. század végén 120 liter, vagyis a jelenlegi mennyiség hatszorosa volt a bécsi lakosok évi átlagos borfogyasztása, 1815-re mind a termőterületek, mind a fogyasztás visszaesett, utóbbi egészen 87 literig. Ez az érték 1870-re mindössze 40 literre süllyedt a kivetett adók, valamint a kávé és sörfogyasztás terjedése miatt. A szőlőterületek regenerációja a pusztító filoxéra vész és a világháborúk után hosszú időt vett igénybe, de mára a szőlőterületeket védő szabályozásnak és a minőségi boroknak köszönhetően újra fellendült és 2011-ben elérte a 2,4 millió litert.
A WienWein group – köztük Christ Rainer, akinek a borait nemrég Budapesten is bemutatták a Bécsi Idegenforgalmi Hivatal eseményén – célul tűzték ki, hogy közös stratégiával támogassák a borvidék fejlődését és újrafogalmazzák a bécsi borokról alkotott képet. A csoport borászai, többek között a város saját tulajdonában álló Weingut Cobenzl a termőhelyre és helyi fajtákra helyezik a hangsúlyt. Eddigi munkájuk eredménye, hogy 2011. áprilisban új minőségi szabályozást vezettek be jellegzetes specialitásukra, a Wiener Gemischter Satzra. Ez a minimum háromféle szőlő együttes szüretelésével és feldolgozásával elkészített specialitás mára a nemzetközi piacon is jelentős szakmai sikereket aratott és a város elegáns éttermei-nek borlapjára is felkerült. Az aktuális trend és a fenntartható fejlődés jegyében a séfek is helyi termelésű alapanyagokból állítják össze a fogásokat és a borválasztékot is ennek megfelelően alakítják, hogy az igényes, környezettudatos fiatal közönséggel összefogva újraírják a bécsi borkultúrát.
