Lehet, hogy a jelenben nagy kiadás aktív házat építeni, de utána „negatív” a rezsi, azaz még bevételt is termel a ház. Így ha nyugdíjba megyünk, nem kell majd a számlák miatt aggódnunk.
Közel nulla energiaigényű házaknak hívjuk azon épületeket, amelyek a jelenleg általánosan elterjedthez képest jóval kevesebb energiát fogyasztanak a fűtésre, a meleg víz előállítására, a világításra és a háztartási eszközök árammal való ellátására. A közel nullás kategóriához képest szigorúbb követelményeknek megfelelő passzív házaknak a fűtési és hűtési igénye nem haladhatja meg a 15 kWh/m2/év értéket, míg az aktív házak a fogyasztásához képest plusz energiát termelnek, azaz elektromos áramot táplálnak be a hálózatba. 2008-ban Dániában láttam először passzív házakat – akkor Magyarországon még nem nagyon építettek ilyen épületeket. De azóta változott a helyzet: az utóbbi években nálunk is számos ilyen ház épült, illetve már meglévő házakat is felújítottak úgy, hogy azok megfeleljenek a fentebb vázolt kritériumoknak.
Passzív ház Dániában
Az energiatakarékos házaknak számos előnye van. A környezetvédelmi tényezők nyilvánvalóak: ha csökken az energiafelhasználásunk, akkor csökken az ezzel járó környezetszennyezés, a szén-dioxid emisszió. Egy másik szempont lehet a nyugdíjas éveinkre való takarékoskodás. Aki jól keres jelenleg, választhatja azt az opciót, hogy egy magán-nyugdíjbiztosításba való befizetés helyett passzív házat épít. A demográfusok szerint nagy a veszélye annak, hogy néhány évtized múlva nem lesz miből finanszírozni az európai elöregedő társadalmakban a nyugdíjakat. Aki most energiatakarékos házba fektet be, annak nem kell majd rezsiköltséget fizetnie nyugdíjas éveiben, sőt aktív ház esetén még bevétele is lesz a házából. Egyes házépítők a szolgáltatóktól való függetlenséget, az önellátást is célnak tekintik. Egy további ösztönző pedig az új szabályozás. „Az épületek energiahatékonyságának követelményeiről és az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU Európa Parlament és Tanács irányelve szerint 2019. január 1-től minden új középületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű épületek követelményeinek, majd két évvel később már az összes új építésű háznak is” – olvasható a www.hatekonyhaz.hu honlapon. Korábban épült házat is át lehet alakítani energiatakarékossá egy felújítás során, akár panelházakat is. Jó példa erre az óbudai Faluház. Viszont hátrány lehet a magasabb ár. Egy közel nulla energiaigényű házat egy normál családi házhoz hasonló költségből ki lehet hozni, viszont egy meglévő családi ház aktív házzá alakítása abban az esetben, ha mindenből a legjobb minőségű alapanyagokat építjük be, akkor akár 24 millió forintot is kóstálhat. Ha valakinek nincs ennyi pénze, azért kisebb összegből is lehet jó minőségű energiatakarékos felújítást végezni.
Az energiatakarékos házak több elemben különböznek a hagyományostól. Egyrészt szükséges, hogy jól szigeteljenek a külvilág felé, így télen kevesebbet kell fűteni, nyáron pedig hűteni. Ezt vastag szigeteléssel lehet elérni, ami állhat például cellulózból, vagy ProKoncept elemekből.
ProKoncept rendszerű szigetelés
Aki természetes anyagokból szeretne építkezni, választhatja az évszázadokon keresztül bevált vályogtéglát, vagy az újdonságnak számító szalmabálát. A földházak esetében a falak egy részét és a tetőt borító föld a felelős a szigetelésért. Fűtéshez tömegkályhát, pelletet égető kandallót, vagy elektromos rendszert lehet alkalmazni – ez utóbbi esetében a napelem által nyáron termelt energiatöbbletet télen felhasználják a szolgáltatótól érkező áram formájában.
Pellet-kandalló működés közben
A legtöbb energiatakarékos házba napelemeket, vagy napkollektorokat is beépítenek – az első áramot termel, a második pedig vizet melegít. A napelemek ára folyamatosan csökken, így ma már a hagyományos áramtermeléssel is versenyképes. Nagyon fontos a megfelelő szigetelés kialakítása, ugyanis a szinte tökéletes szigetelés miatt nem áramlik a levegő a nyílászárókon keresztül. Drága, 1-2 millió forintos beruházás a hőcserélős szellőzési rendszer – ez télen a bejövő hideg levegőt felmelegíti a távozó levegő hőjének felhasználásával, így nem vész kárba a fűtési energia. Elterjedt sztereotípia, hogy a passzív házban nem szabad az ablakon keresztül szellőztetni – ez nem így van! Bármikor ki lehet nyitni az ablakokat, csak ez csökkenti a rendszer hatékonyságát. Egyébként egy jó szellőzési rendszer folyamatosan friss levegőt biztosít, így nem is nagyon van szükség „kézi” szellőztetésére. A világításhoz egyre többen használnak LED égőket, ezeknek a hagyományos izzókhoz képest alacsony az energiafelhasználása.
Aktív ház Tatabányán
A gödöllői székhelyű GreenDependent Intézet a „Hatékony Ház Napok: Nyisson Ön is!” nemzetközi kampány magyar résztvevője. A projekt Európa 10 országában kerül megrendezésre (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Svédország) 2013 és 2014 folyamán. November 3. és 9. között a GreenDependent Intézet és szakmai partnere, a Magyar Passzívház Szövetség (MAPASZ) szervezésében az érdeklődők új és felújított lakóházakat, középületeket látogathattak meg, akik ilyenformán első kézből ismerhették meg a hatékony épületek előnyeit, építésének körülményeit és a használattal kapcsolatos tapasztalatokat. A látogatók így szakmai (nem reklámnak minősülő) és megbízható információt kaphattak a házban élő és az építkezési/felújítási munkálatokat átélt lakóktól, tulajdonosoktól és kivitelezőktől.
Itt tekinthet meg további videókat a nemzetközi projektben részt vevő más országokból (magyar felirattal).
