Bár az első negyed év során a márkás hazai kutak forgalma soha nem látott mértékben, közel ötödével esett, ez csak a 2021 végén bevezetett, még ennél is nagyobb ugrást hozó hatósági árrendszer tavaly év végi megszűntetésének hatása.
Az első negyedév során 1,1 milliárd literről, rekordmértékben, 18 százalékkal 900 millió liter közelébe zuhant a körülbelül ezer „márkás” hazai üzemanyag-kút forgalma – derül ki a képviseletüket ellátó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) most közzétett adataiból. Ezen belül gázolajból 22 százalékkal kevesebb, 552 millió liter fogyott. A benzin iránti kereslet tizedével, 344 millió literre esett. Az összes üzemanyag és a gázolaj esetében ekkora zuhanásra a negyed éves adatok nyilvántartásának 2007-es kezdete óta nem akadt példa. Benzin esetében 2021 eleje, illetve a világválsággal terhelt 2010-es év mutatott nagyobb csökkenéseket.
A változásokat szinte kizárólag a hatósági üzemanyagárak 2021 novemberi be-, illetve 2022 decemberi kivezetésének hatásával magyarázza Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára. A 480 forintos hatósági árkorlát bevezetését követően még a külföldiek is korlátozás nélkül vásárolhattak üzemanyagot, akik – lévén, hogy saját államaikban egyre inkább elszaladtak az üzemanyagárak – éltek is a lehetőséggel. A hazai hatóságiár-rendszerből így, legalábbis négy hónapig, a gázolajforgalomban megmutatkozó nemzetközi fuvarozás is jelentős hasznot húzott. Mivel a kormány tavasszal e kört is fokozatosan eltiltotta a hatósági áras vásárlástól, messze a legnagyobb forgalomugrást 2022 első negyede hozta. Ráadásul – magyarázta a szakember – már abban az időszakban is nyilvánvalóvá vált, hogy az egyenárasítás nyomán megszűnt a „kis” – nagy láncokhoz nem tartozó, más néven „fehér”, vagy „márkátlan” – töltőállomások addig leginkább alacsonyabb áraikban megmutatkozó vonzereje. (A kis kutak darabszámra az összes hazai kút közel felét, forgalomra körülbelül negyedét teszik ki.) A tavaly év eleji MÁSZ-értékek – egyébként 30-37 százalékos – megugrását tehát az is magyarázta, hogy a kereslet átterelődött a könnyebben elérhető, több szolgáltatást nyújtó, „színes”, „márkás” kutakra. Ehhez képest a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által nyilvántartott országos, összesített adatok 2022 elején enyhébb emelkedést mutattak. Amiként most, a hatósági árak tavaly december 6-i eltörlése nyomán, a piac visszarendeződésével ismét egyre több autós „találja meg” az olcsóbb, „kis” kutakat. Így országos összesítésben az év eleji visszaesés sem éri el a MÁSZ-tagvállalatokét.
A mostani adatok voltaképp az utolsó, 2020-as „békeév” szintjének felelnek meg – hangsúlyozta Grád Ottó. Ezt követően ugyanis a koronavírus-járvány először esést, majd a – nemzetközi energiaárak megugrása nyomán – fixált hazai tarifák más okkal nem magyarázhat ugrást hoztak a forgalomban. A mostani visszaesésben más hatások – így a fogyasztók gazdasági helyzete vagy az ár – eltörpülnek.
2023 további részére nézvést a főtitkár – főképp ez esetben is leginkább a 2022-es „bázisértékek” ismeretében – ennél enyhébb visszaesési értékekre számít. A tavalyi év második felét például már széles körű áruhiány jellemezte. A – szakma által változatlanul, élesen elvetett – hatósági árrendszer tavaly december eleji eltörlése óta a piaci egyensúly többé-kevésbé helyreállt, így az ellátás biztosított. Ugyanakkor az oroszok elleni uniós kereskedelmi korlátozások további nehézségeket okoznak. A főtitkár a jelenleg ismert folyamatok alapján, az elkövetkező hónapokra nem számít lényegesen magasabb üzemanyagárakra, a MÁSZ-tagvállalatok forgalma pedig szerinte idén valamivel meghaladhatja az általa érdemi viszonyítási pontnak tekintett 2020-as szintet.
Ama elemzések kapcsán, hogy a hazai üzemanyagárak a korábbiaktól eltérően – de különösen a hatósági árrendszer eltörlése óta –, a kiskereskedelmi árrés jelentős emelkedése folytán a térségi élmezőnybe ugrottak, Grád Ottó megjegyezte: mivel az árrésben főképp a hazai üzemanyagcégekre tavaly kivetett extraadók jelentek meg, a bevételi többlet nem a vállalkozásoknál, hanem az államnál jelenik meg.
A MÁSZ-adatsorok szerint a prémiumbenzinek forgalma a tavalyi év első negyedéhez képest közel ötödével, a gázolajé pedig majdnem felére esett. Így a termék összforgalmára vetített arányuk benzin esetében 15-ről 14, a gázolajnál pedig 10-ről 7 százalékra esett. A jelenséget a főtitkár leginkább az alaptermékekhez viszonyított nagy – literenként akár 40-60 forintra is rúgó – árkülönbséggel magyarázta. A benzin esetében ráadásul azok a vevők, akik régebbi típusú autójukba 2020-tól a megemelt bioarányú, normál 95-ös helyett prémiumot töltöttek, a jelek szerint a tavalyi, vélhetőleg hatósági áras, normál benzines tankolások után, idén kevésbé szoktak vissza a drágább prémiumokra. A dízel esetében pedig fontos hatás a szokásosnál enyhébb év eleji időjárás. Ugyanezzel magyarázta a főtitkár ama felvetésünket is, hogy bár az orosz gázolajra vonatkozó uniós behozatali tilalom februári bevezetése kapcsán szakértők még áruhiány rémével fenyegettek, azóta nem hogy biztos az ellátás, de a termék ára, hosszú évek óta először, alacsonyabb a benzinénél.
A Népszava arra a kérdésére, hogy mikor térhet vissza piaci alapon is a literenként 480 forintos (most alacsonynak tűnő, tavalyelőtti fixálásakor azonban még rekordnak számító) egykori hatósági árszint, Grád Ottó úgy vélekedett, hogy soha.
