15 különböző márkájú banán növényvédőszer-maradék tartalmát vizsgálta meg a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Az eredmények jók, főleg a 7 bioterméknél, melyek közül 3 fairtrade minősítésű volt.
Hektáronként évente több mint 40 kg növényvédő szert (gyomirtót, gombaölőt, rovarirtót, féregirtót) használnak az intenzív banánültetvényeken. Ez tízszer több az európai burgonyatermesztésben használt mennyiségnél, pedig a nagyüzemi burgonya az egyik legtöbb vegyszert igénylő növény. A Tudatos Vásárlók Egyesülete utánajárt, hogy marad-e valami a vegyszerekből a fogyasztóknak szánt gyümölcs húsában.
A méltányos kereskedelem világnapja ( Május 13.) alkalmából tizenöt különféle matricával ellátott (márkázott), áruházláncokban, bioboltokban vagy biopiacon kapható banán húsának növényvédőszer-maradék tartalmát vizsgálta meg a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Hét termék bio, ezek közül három fairtrade minősítésű volt. A Tudatos Vásárlók Egyesülete 9 a banántermesztésben használt hatóanyag csoport jelenlétét vizsgálta laboratóriumban. Összesen a 15 termékből 8 esetben volt kimutatható vegyszermaradvány, de mindegyiknél messze a határérték alatti értékek szerepeltek. A vizsgálat során egyértelműen a fairtrade és a bio minősítésű termékek szerepeltek a legjobban, mert ezekben, egy kivételével, egyáltalán nem volt vegyszermaradvány. A több nagyobb szupermarketben is kapható, egy kisbéka képével jelölt Rainforest Alliance minősítésű termékek rosszabb helyezést értek el, mert ezekben a termékben kimutatható volt vegyszermaradvány. Ez azért is szomorú, mert Rainforest Alliance minősítés azt hirdeti magáról, hogy biztosítja a fenntarthatóságot – ezzel szemben még a fogyasztókhoz eljutó termékekben is nyoma van a vegyszerezésnek – állítja a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Első helyen 3 Fairtrade és egyúttal bio minősítésű termék végzett 14 ponttal: Ecoké organic (Bio ABC), Ekooké (Culinaris) és a Fairglobe (Lidl), mivel plusz pontot szereztek a bio és fairtrade minősítésért, és nem volt bennük kimutatható szermaradvány.
A lista végén 8 ponttal a Diarén (Penny) és a Costa verde (Spar) termékek végeztek, mivel nem rendelkeztek sem bio, sem fairtrade minősítéssel, és mindkettő húsában kétféle szermaradvány is kimutatható volt. A hét biotermék közül csak egynél találtunk kimutatható növényvédőszer-maradványt. A nyolc, nem bio banánnál hét esetben kimutatható volt valamely hatóanyag. Ezek között szerepel két Rainforest minősítésű termék is. Pozitívum, hogy ezek koncentrációja jellemzően csak kis mértékben haladta meg a kimutatási határt. Többféle hatóanyag együttes kimutatására ugyanabban a termékben csak két esetben került sor – a Costa Verde (SPAR) és a Dairén (Penny Market) márkájú banánok esetén.
A teljes teszt itt tekinthető meg >>>
A Fairtrade most is bizonyított
A fairtrade termékek egyértelmű társadalmi, gazdasági és szociális hozzáadott értékének ellenére még mindig csak elvétve találunk méltányos kereskedelmi termékeket a magyarországi szupermarketekben. Pedig Magyarországon is van egy növekvő fogyasztói réteg, amelynek fontosak a méltányos kereskedelem által képviselt etikai és szolidáris szempontok. A 2017-ben megjelent Tudatos Vásárló Piaci Jelentés is azt mutatja, hogy a 2014-2016 közötti időszakban a méltányos kereskedelem (fairtrade) termékek eladásának mértéke folyamatosan nőtt, de még mindig pici piacról van szó. A vizsgált időszak 3 évében a magyar háztartások 612 millió forintért választottak méltányos kereskedelemből származó élelmiszert.
Az intenzív banánültetvényekkel ellentétben, szerencsére a Fairtrade banánültetvények pozitív példákkal is szolgálnak. A nemzetközi Make Fruit Fair! kampány keretében, a Tudatos Vásárlók Egyesületének Csehországi partnere 2016 nyarán Costa Rica-i és Panamai banánültetvényeken járt és készített riportot. A beszámoló interaktív formában mutatja be a banán-ellátási lánc szereplőinek életét és az ültetvényeken élő munkások mindennapjait.
Sárga kedvencünk ára: szédülés, vetélés, rák és mérgezés a banánföldeken
A bio és fairtrade minősítésű banánok olyan ültetvényekről érkeznek, ahol a munkások az átlagosnál emberségesebb körülmények között dolgozhatnak. De mi történik ott, ahol a munkásokat nem védik a fenti minősítések által megkövetelt feltételek? Tízszer több a vegyszer a banánültetvényeken mint a burgonyaföldön. A Tudatos Vásárlók Egyesületének mérges ecuadori körképe. A banániparban a legnagyobb egészségügyi és egyben környezetvédelmi problémát a mezőgazdasági vegyszerek túlzott használata okozza. A banánültetvényeken világszerte sok vegyszert használnak, mert a meleg trópusi klíma nem csak a banánnak kedvez, de a rovaroknak és a kórokozóknak is. Az ecuadori banánültetvények általában nagyméretű monokultúrák, ahol gyakoriak a járványok. Az intenzív vegyianyag-használat miatt a növényvédő szerek egyre kevésbé hatnak, ami egy ördögi kör, hiszen így egyre több vegyi anyag kell a védekezéshez.
A fairtrade-ről
A fair trade, méltányos kereskedelem, egyszerre egy társadalmi mozgalom és minősítő rendszer. A mozgalom a fejlődő országokból származó élelmiszert termelő gazdálkodók és munkások jólétét tűzte ki céljául. Ezt a mozgalom úgy éri el, hogy kialakított egy kölcsönös méltányosságra épülő feltételrendszert, amelynek a felvásárlók és a termelők is önkéntesen alávetik magukat. A felvásárlók vállalják, hogy a piacinál magasabb árat kínálnak, a termelők pedig garantálják a kizsákmányolás-mentes termelést, gazdaságuk fejlesztését, és bizonyos esetekben kisebb léptékű társadalmi befektetéseket.
A Fairtrade Világnapról
A méltányos kereskedelem világnapját 2001-óta ünneplik számos országban. Reggeliket, koncerteket, Fairtrade piacot szerveznek a méltányos kereskedelem népszerűsítésére. A világnap szellemiségét jól összefoglalja egy Martin Luther King idézet, miszerint “ mielőtt befejezed a reggelidet, már a világ több mint felétől függesz”. Hiszen a kávé, amit reggel iszunk nagy valószínűséggel kenyai, a banán amit eszünk Kolumbiából vagy Ecuádorból származik, a teánk Sri lankai vagy indiai, a kakaó elefántcsontparti, a narancslépedig Brazil narancsból készült.
