A Svédországban pusztító erdőtüzek részben olyan nehezen hozzáférhető helyeken tombolnak, hogy a hatóságok szokatlan eszközökhöz kénytelenek folyamodni.

A svéd légierő ma különleges bombát dobott le az egyik lángoló terület fölött a Trängslet lőtéren. Anders Persson, a légierő szóvivője elmondta: a lézer- és GPS-vezérlésű bombát 3000 méteres magasságból dobta le egy harci repülőgép. A robbanás elvonta az oxigént, majd a lökéshullám következtében 100 méteres körzetben kialudtak a lángok – mondta Johan Szymanski, a mentőalakulatok szóvivője, aki szerint az első próbabombázás sikeres volt, de ez egy olyan módszer, amelyet csak a legrosszabb forgatókönyv esetén vetnek be.

Az Älvdalen térségében tomboló erdőtűz azért különösen veszélyes, mert egy katonai lőtéren tört ki. Itt nem csak a terep nehezen járható, a földben fel nem robbant lövedékek is vannak, ami miatt a tűzoltók nem is léphetnek a területre, ezért döntöttek a légicsapás mellett.
  VIDEÓ >>>

Svédország-szerte ma délután ismét több mint negyvenre emelkedett az erdőtüzek száma. A lángok részben átcsaptak az elmúlt napokban nagy erőfeszítésekkel emelt irtásokon is. A tüzek oltását nehezíti, hogy az ország több részén soha nem látott mértékű szárazságról számoltak be május és július közepe között, 260 éve a mostani volt a legmelegebb július. A meteorológiai szolgálat szerint a hétvégén hetek óta első alkalommal tartós esőzésekre lehet számítani, ami valamelyest enyhíthet a helyzeten.

Az erdőtüzek több mint 250 négyzetkilométer területet érintenek, becslések szerint a tűzesetek eddig 900 millió svéd korona (27 milliárd forint) kárt okoztak. Svédország a múlt héten az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának keretében kért segítséget: Norvégia tíz helikoptert, Olaszország két speciális repülőgépet, Lengyelország pedig 140 tűzoltót küldött.

Miért ilyen szélsőségesen meleg idén az északi félteke?

A globális felmelegedés mellett számos más tényező, köztük az igen gyenge nyugat-keleti magas légköri nagysebességű széláramlás és az Atlanti-óceán vízfelszíni hőmérsékletének jelentős megváltozása is okolható azért, hogy az északi féltekén szélsőségesen meleg és száraz időjárás uralkodik hetek óta – vélik klimatológusok.