2009-ben a termelés beindításának második évében – tovább növelte a tatabányai Bridgestone gyár a selejttermelését (EWC 160103 Termékként tovább nem használható gumiabroncs), a 2008 évi 559,8 tonnáról 566,4 tonnára.
Ezen adatok különösen annak tükrében érdekesek, hogy a japán cég eredeti terveiben csak 130 tonna/év ilyen típusú hulladék keletkezését prognosztizálták, legalábbis ez szerepel a beruházásukhoz kapcsolódó környezetvédelmi engedélykérelmükben. A fenti adatok alapján ezt a “tervet” mindkét évben sikerült legalább 330%-kal “túlteljesíteni” és két év alatt 9 tervévnyi selejtet előállítaniuk. (Ez a hulladékmennyiség kb. 102.000 db 16” gumiabroncsnak felelhetne meg, amelyeket egymásra fektetve (ha ez lehetséges volna) egy 21 kilométer magas hulladékhegy keletkezne. Más megközelítésben ennyi gumi 33 évig elláthatná a Országos Mentőszolgálat összes (775 db) mentőautóját.)
A települési hulladékot tekintve (EWC 200301) még rosszabbnak tűnik a helyzet, 90 tonna/év tervhez képest 2009-ben 405,6 tonna keletkezett, a tervezett mennyiség 450%-a.
Az említett évben a tatabányai gyárnak 479,6 tonna “közelebbről meg nem határozott” (EWC 070299) hulladékot is sikerült előállítania, amely mennyiség azért aggályos, mert a már hivatkozott környezetvédelmi engedélykérelemben csak 326,4 tonna/évet terveztek ebből a fajtából.
A fenti 3 hulladékfajta teszi ki a gyárban 2009-ben keletkezett 1605,1 tonna elsődleges hulladék 90%-át.
(forrás: http://okir.kvvm.hu/area/
http://edktvf.zoldhatosag.hu/tartalom/archiv/pdf_06/06_773_10.pdf )
A cég közzétett mérlegét vizsgálva is érdekes adatokat találhatunk, amelyek közül a befejezetlen beruházások 8,4 milliárdos érteke azt sugallhatja, hogy a gyár egyes eszközeit 2009. december 31-ig nem aktiválták, vagyis a 2 milliárd Ft állami támogatással beszerzett berendezések egy része “lefóliázva” várja, hogy egyszer majd használatba vegyék. Vélhetően a magyar kormány szándéka ettől különböző lehetett a támogatás megítélésekor.
Az eredmény kimutatás adatai szerint 2008-hoz képest tovább nőttek a szakértői díjakra kifizetett összegek, 2009-ben már meghaladták a 408 millió Forintot. Az oktatásra, továbbképzésre és a toborzásra fordított összegek kb. 60%-kal csökkentek az előző évhez képest; a társaság ügyvezető igazgatójának fizetett járandóság viszont ugyanezen időszakban 80%-ot meghaladóo növekedést mutat: 30 millióról 55 millióra változott.
A fenti adatok alapján tovóabbra sem tűnik igazoltnak a cég 2008. április 3-i (az ünnepélyes gyáravató kapcsán kiadott) sajtóközleményében megfogalmazott állítás, mely szerint a teljesen automatizált BIRD gyártórendszer „a termelékenységet növeli közel 100%-kal a létező vállalati gyártórendszerekhez viszonyítva” valamint az sem, hogy „…lehető legkevésbé környezetszennyező az előző termelési rendszerekhez képest.”
Némi aggodalommal várjuk a gumiabroncsgyár 2010 évi adatait.
Kapcsolódó cikkünk: A Bridgestone gumigyár első éve
