Évek óta pusztulnak az ültetvények a világ két legnagyobb narancsexportőr országában, de az idei krízis lehet az eddigi legnagyobb. Magyarországon két év alatt 79 százalékot drágult a narancslé, a fogyasztásunk ezért majdnem felével esett vissza. A szakma kétségbeesetten keresi a kiutat, és fontolgatják: törvénymódosítást kezdeményeznek, hogy a mandarinlével felütött lé is narancslé lehessen.
Egyszeri fogyasztóként nem feltétlenül jut el hozzánk a hír, de masszívan pusztulnak a világ legnagyobb narancsültetvényei. A gyümölcs és a dzsúsz drágulása miatt persze szívjuk a fogunkat, de az elmúlt évek inflációs vadulása után talán már beletörődtünk, hogy ez az élet rendje, az árak felszökése mögött húzódó okokat pedig kevéssé firtatjuk. Biztosan az energia- és üzemanyagárak miatt van, másoknak talán a klímaváltozás is beugrik, a narancsszívű választópolgároknak meg alighanem Brüsszel, meg a háborús inflációja.
A narancskrízis azonban létező és évről évre egyre súlyosbodó jelenség: az lenne a háborúk és a szállítmányozási kihívások nélkül is. Tavaly is írt már róla a HVG, azóta aztán még rosszabbra fordult a helyzet, olyannyira, hogy a gyümölcslégyártók és az őket képviselő szervezetek már azt keresik, hogyan lehetne felütni más citrusokkal a dzsúszt úgy, hogy ne kelljen bankot robbantani egy-egy dobozért, és ne is tűnjön fel, hogy amit iszunk, az már valójában nem is narancs.
Az ág is húzza
A narancslé legújabb kori vesszőfutása még a 2019–2020-as szezonban kezdődött, azóta egyre rosszabb minden. Akkor már hosszú ideje alapvető probléma volt a Kínából származó citruslevélbolha globális elterjedése, pontosabban az általa terjesztett narancszöldülés betegség – más néven sárga sárkánykór vagy huanglongbing – elharapózása, amelynek hatására a termés apró marad, bezöldül, megkeseredik és a földre hull. Erre a csapásra érkeztek aztán szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek a legkeményebben a világ két legnagyobb narancstermesztő vidékét sújtották.
Az Egyesült Államok narancsközpontját, a dzsúsz alapjául szolgáló ipari gyümölcs 90 százalékát adó Floridát egymás után két hurrikán is feldúlta, a fák 10 százalékát kicsavarták a földből az ültetvényeken. A megmaradt növényeket 2022-ben hidegbetörések tépázták meg. Az épp csak lezárult szezonban a floridai ültetvények ugyan nem változtak ismét katasztrófa sújtotta övezetté, cserébe a világ legnagyobb ellátója, Brazília szenvedett óriási károkat.
Az ország két fő narancsállamát, São Paulót és Minas Geraist tavaly épp a déli félteke virágzási időszakában, szeptember–novemberben sújtotta a szokásosnál durvább hőség és szárazság – márpedig a brazil citrusövben az ültetvények 60 százalékát nem öntözik, így ki vannak téve a természetes csapadék ingadozásának. És ebben a két államban is komolyabban elharapóztak a citruslevélbolhák, becslések szerint az itteni ültetvényeknek már a 40 százaléka fertőzött lehet.
A két nagy narancsvidék termelés-visszaesése látványos. Florida két évtizede még évi 240 millió rekesz – egy rekesz 40,8 kilót nyom – narancslé-koncentrátumot gyártott, ma már csak évi 17 milliót. A helyére benyomuló és a globális elsőséget átvevő braziloknak olyan szinten sikerült feltekerni a termelésüket, hogy a világ békeidőben nagyjából 50 millió tonnás éves narancstermelésének (ebben a friss, egyben a boltokba kerülő gyümölcs és a lésűrítmény is benne van) 34 százaléka tőlük ered, a globális dzsúszexportnak pedig a 70 százalékát adják.
Mivel a többi nagy narancsország – Argentína, Izrael és Spanyolország – is szenved, ez az arány idén megmaradhat, de a százalék mögött megbúvó mennyiség nagyon nem. Brazília citrustermeléssel foglalkozó szövetsége, a Fundecitrus arra számít, hogy a 2024/25-ös termés mintegy negyedével fog elmaradni az egy évvel korábbitól, és 232 millió rekesz körül alakul majd a sűrítménykivitel. Ha bejön az előrejelzés, ez lesz a legkisebb brazil termés az 1988–1989-es szezon óta. Miközben már a 2023. július – 2024. áprilisi időszakban is 8,5 százalékkal zuhant be a brazil narancsléexport éves összevetésben, mert már az előző szezon is gyengébb termést hozott.
Az évi átlagos 7 milliárd liter narancsléhez viszonyítva összességében 1,7 milliárd liter csökkenés várható idén a narancslégyártásban, ami azt jelenti, hogy egy EU-állampolgárra átlagosan 4 literrel kevesebb narancslé jut majd, mint 2023-ban – helyezte ezt az egészet európai kontextusba la HVG megkeresésére a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója, Mészáros Dezső.
A krízis a gyümölcs- és italpiacon is túlmutat. A narancslésűrítményt ugyanis nemcsak kortyolgatva – akár dzsúsz, akár a kisebb gyümölcstartalmú nektár, akár szénsavas üdítő formájában – fogyasztjuk, de a koncentrátumot egy csomó kozmetikum, tisztítószer és táplálékkiegészítő gyártásához is felhasználják. Ebből már kitalálható, mi következik: azok is megdrágulnak.
Folytatás a HVG-n: Egyre följebb az árkaptatón
