A két héten át zajló, több mint 24 órával meghosszabbított dubaji ENSZ klímatárgyalások megállapodása az összes fosszilis energiahordozónak ajtót mutatott – aminek lehet és kell is örülni –, ugyanakkor számos veszélyes kiskaput nyitva hagyott. Lehoczky Annamária éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró helyszíni összefoglalója.
Fontos előrelépés, hogy közel 200 országnak sikerült megállapodnia abban, hogy globális szinten megtriplázzák a megújuló energia kapacitást és megduplázzák az energiahatékonyságot 2030-ig, valamint felskálázzák az energia átmenetet és alkalmazkodást segítő forrásokat, és folyamatosan hozzáadnak majd a károk és veszteségek kezelését segítő alaphoz is – minderről kevés konkrétummal azonban. A klímacsúcs első napján – precedens nélküli módon – sikerült nyélbe ütni ennek az alapnak a működtetését, és több mint 700 millió USD új felajánlás össze is gyűlt ebbe, de az még mindig csak csepp a tengerben az évi 400 milliárd USD-nyi kárhoz képest (összehasonlításképp, a felajánlások összege gyakorlatilag a Newcastle United focicsapat kétévi gázsijának felel meg). Ahhoz pedig, hogy megelőzzük ezeket a károkat, jóval többet kellene tenni az alkalmazkodás terén is, ami „élet-halál kérdése” egy afrikai tárgyaló szerint. Az erre vonatkozó globális keretrendszert ugyan sikerült létrehozni, de részletes célok, indikátorok és konkrét finanszírozás hiányában ez még kevés. Sikernek könyvelhető el, hogy a klíma- és természetvédelem végre hivatalosan is jegyben jár – ez az első záródokumentum, amely meghivatkozza az ENSZ biodiverzitásra vonatkozó „testvér-egyezményét”, így megalapozva a cselekvés összehangolását. Ha azonban a kormányok hivatalosan benyújtott vállalásait tekintjük, szinte semmi változás nem történt az elmúlt két évben: a 2030-ra kitűzött célok alapján továbbra is 2,5°C-os globális felmelegedésnek néz elébe a világ. Most a nemzeti szintű döntéshozókon, szabályozókon és gazdasági szereplőkön a sor, hogy a gyakorlatba ültessék az ígéreteket.
A Dubajban rendezett COP28 klímacsúcsra rekord számú, több mint 97,000 tárgyaló, szakmai, üzleti és civil szervezetek képviselője, valamint újságíró érkezett. Az olajnagyhatalom által elnökölt konferencia óriási bizalmatlansággal indult, hisz egy „kecskére káposztát” helyzet állt fel – az elnökségnek pártatlannak kellene lennie, mégis kiszivárgott dokumentumok azt bizonyítják, hogy az saját érdekei mentén kívánt fosszilis üzleteket kötni a klímacsúcs alatt.
António Guterres ENSZ főtitkár több eseményen is felszólalt, emlékeztetve a vezetőket, hogy az eddigi legforróbb évet éljük, egymást érik a szélsőséges időjárási események világszerte, rohamos ütemben olvadnak a hegy- és sarkvidéki jégsapkák, a klímaromboló kibocsátások mégis új rekordot értek el, jelezve, hogy
szemünk előtt zajlik az éghajlat összeomlása.
Lehoczky Annamária éghajlatkutató részletes cikke >>>
