A kormány 300 milliárd forintot költene a “Rákosdubaj” körüli szükséges állami infrastrukturális fejlesztésekre, Karácsony Gergely szerint ez kevés. A BKK Beruházás szakterülete 106 milliárd forintra teszi csak az M1-es metróvonal meghosszabbítását.
Január elején a kormány oldalán jelent meg annak a gazdasági együttműködésnek a tervezete, mely szerint egy arab vállalkozó dubaji stílusú negyedet építtetne Rákosrendezőn. A tervezet alapján a magyar állam nemzetközi szerződésben vállalja, hogy infrastruktúra-fejlesztési projektet valósít meg, míg az Egyesült Arab Emírségek vállalja, hogy egy általa megjelölt gazdasági társaságon keresztül az ingatlanokon beruházást hajt végre.
A tervezetben az áll, hogy a kormány többek között vállalja a szükséges állami infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, azaz a gyalogos-és közúti felüljárók építését; a vasúti pálya fejlesztését, illetve a befedését úgy, hogy felette kialakítható legyen egy park; az M1-es metró meghosszabbítását; kerékpárút és gyalogút kialakítását mintegy 300 milliárd forintból.
A főpolgármester múlt pénteki kihelyezett sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy kevésnek tartja a beruházásokra szánt 300 milliárd forintot. Karácsony Gergely szerint csak az M1-es metró meghosszabbítása és a Szegedi úti felüljáró megépítése kerülne ennyibe. A BKK az ÉnBudapestem kérdésére azt közölte,
hogy mintegy 77 milliárd forint lenne a jelenlegi vonal felújítása és a Körvasútig történő meghosszabbítása, az ehhez kapcsolódó járműcsere pedig további 29 milliárd forintot jelentene.
Ez önmagában 106 milliárd forint és nem tartalmazza a kormány tervei szerint megvalósuló vasúti pálya fejlesztését és befedését, egy park kialakítását, valamint a kerékpáros és gyalogos utak építését.
Rákosdubaj, vagy parkváros Rákosrendezőn?
Rákosrendező Budapest egyik aranytartaléka. Bár most elhagyott és szennyezett barnaövezet, de a 250 hektáros terület aktív része lehetne egy élhető, zöld fővárosnak. Vajon a város érdekei a fontosabbak, vagy az Orbán kormány „baráti” arab ingatlanbefektetőjének profitja? Részletek a podcastunkhoz tartozó cikkünkben >>>
Tervek
A kisföldalatti modernizálásával még a 2007–2013-as uniós finanszírozási ciklusban kezdett el foglalkozni az akkor még Vitézy Dávid vezette BKK., majd 2014-ben elkészítettek az M1-es metróvonal korszerűsítésére egy fejlesztési tervet. Tették mindezt azért, hogy amint a közlekedésfejlesztési források elérhetővé válnak, megalapozott, részletesen kidolgozott tervekkel pályázhassanak, és elkezdhessék a beruházásokat.
E dokumentum szerint két irányba hosszabbítanák meg a kisföldalattit, akadálymentesítenék az egész vonalat, fejlesztenék az átszállási lehetőségeket. A tervek szerint új járműveket kellene beszerezni, amelyek egyterűek, légkondicionáltak és nagyobb belmagasságúak lennének. A tervbe vett járművek a jelenlegieknél halkabbak, 4 méterrel hosszabbak lennének, belső terük pedig lényegesen nagyobb befogadóképességű: a mai 161 helyett 200 főre.
Meghosszabbított szakasz
A BKK több változatot is megvizsgáltatott, közülük az M3-as autópálya bevezető szakasza mentén való meghosszabbítás bizonyult a legjobbnak. A tervek szerint a vonal első ütemben az autópálya szervizútja mentén halad a Kassai térig, a második ütemben már a felszínen folytatódik, és eléri a körvasutat, ahol átszállási lehetőség nyílna az esztergomi és váci vonatokra. Az új végállomás környezetében nagy befogadóképességű P+R parkoló is kialakítható, amely versenyképes alternatívát kínálna az M3-as autópályáról érkezőknek.
A tervekben az is olvasható, hogy a kisföldalatti másik végállomása ugyan a Vörösmarty téren található, ám az alagút egészen a Vigadó tér sarkáig nyúlik, így a vonal kis anyagi ráfordítással is meghosszabbítható, ami jóval kényelmesebb és biztonságosabb átszállást tenne lehetővé a 2-es villamosra.
2023 szeptember
Tavaly szeptember elején a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy számos fővárosi projektet törölt a kormány a „rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében”. Ezek között szerepelt a kisföldalatti rekonstrukciója és akadálymentesítése is.
– Az inflációt, a reálbércsökkenést nem sikerül „legyalulni”, „fülön ragadni”, „lebirkózni”, „letörni”, a budapesti fejlesztéseket már igen – reagált akkor Karácsony Gergely a projekt elhalasztására.
2023 nyarán Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az elkaszált projektekkel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ezeket 2025–2026-ban a tervek szerint újraindítják.
Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem
Kapcsolódó anyagok:
Orbán 800 millió eurós infrastruktúra-fejlesztést vállalt az arabok mini-Dubaj luxusberuházásához
Rákosdubaj, vagy parkváros Rákosrendezőn?
Belgrádban már építi az arab tőke a Budapestre is tervezett mini-Dubajt
