Hirdetés

A kormány 300 milliárd forintot költene a “Rákosdubaj” körüli szükséges állami infrastrukturális fejlesztésekre, Karácsony Gergely szerint ez kevés. A BKK Beruházás szakterülete 106 milliárd forintra teszi csak az M1-es metróvonal meghosszabbítását.

Január elején a kormány oldalán jelent meg annak a gazdasági együttműködésnek a tervezete, mely szerint egy arab vállalkozó dubaji stílusú negyedet építtetne Rákosrendezőn. A tervezet alapján a magyar állam nemzetközi szerződésben vállalja, hogy infrastruktúra-fejlesztési projektet valósít meg, míg az Egyesült Arab Emírségek vállalja, hogy egy általa megjelölt gazdasági társaságon keresztül az ingatlanokon beruházást hajt végre.

A tervezetben az áll, hogy a kormány többek között vállalja a szükséges állami infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, azaz a gyalogos-és közúti felüljárók építését; a vasúti pálya fejlesztését, illetve a befedését úgy, hogy felette kialakítható legyen egy park; az M1-es metró meghosszabbítását; kerékpárút és gyalogút kialakítását mintegy 300 milliárd forintból.

A főpolgármester múlt pénteki kihelyezett sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy kevésnek tartja a beruházásokra szánt 300 milliárd forintot. Karácsony  Gergely szerint csak az M1-es metró meghosszabbítása és a Szegedi úti felüljáró megépítése kerülne ennyibe. A BKK az ÉnBudapestem kérdésére azt közölte,

hogy mintegy 77 milliárd forint lenne a jelenlegi vonal felújítása és a Körvasútig történő meghosszabbítása, az ehhez kapcsolódó járműcsere pedig további 29 milliárd forintot jelentene.
Ez önmagában 106 milliárd forint és nem tartalmazza a kormány tervei szerint megvalósuló vasúti pálya fejlesztését és befedését, egy park kialakítását, valamint a kerékpáros és gyalogos utak építését.

Rákosdubaj, vagy parkváros Rákosrendezőn?
Rákosrendező Budapest egyik aranytartaléka. Bár most elhagyott és szennyezett barnaövezet, de a 250 hektáros terület aktív része lehetne egy élhető, zöld fővárosnak. Vajon a város érdekei a fontosabbak, vagy az Orbán kormány „baráti” arab ingatlanbefektetőjének profitja? Részletek a podcastunkhoz tartozó cikkünkben >>>

Tervek
A kisföldalatti modernizálásával még a 2007–2013-as uniós finanszírozási ciklusban kezdett el foglalkozni az akkor még Vitézy Dávid vezette BKK., majd 2014-ben elkészítettek az M1-es metróvonal korszerűsítésére egy fejlesztési tervet. Tették mindezt azért, hogy amint a közlekedésfejlesztési források elérhetővé válnak, megalapozott, részletesen kidolgozott tervekkel pályázhassanak, és elkezdhessék a beruházásokat.

m1 metró / kisföldalatti megálló felújítás látványterv 2014 BKK

E dokumentum szerint két irányba hosszabbítanák meg a kisföldalattit, akadálymentesítenék az egész vonalat, fejlesztenék az átszállási lehetőségeket.  A tervek szerint új járműveket kellene beszerezni, amelyek egyterűek, légkondicionáltak és nagyobb belmagasságúak lennének. A tervbe vett járművek a jelenlegieknél halkabbak, 4 méterrel hosszabbak lennének, belső terük pedig lényegesen nagyobb befogadóképességű: a mai 161 helyett 200 főre.

Meghosszabbított szakasz
A BKK több változatot is megvizsgáltatott, közülük az M3-as autópálya bevezető szakasza mentén való meghosszabbítás bizonyult a legjobbnak. A tervek szerint a vonal első ütemben az autópálya szervizútja mentén halad a Kassai térig, a második ütemben már a felszínen folytatódik, és eléri a körvasutat, ahol átszállási lehetőség nyílna az esztergomi és váci vonatokra. Az új végállomás környezetében nagy befogadóképességű P+R parkoló is kialakítható, amely versenyképes alternatívát kínálna az M3-as autópályáról érkezőknek.

A tervekben az is olvasható, hogy a kisföldalatti másik végállomása ugyan a Vörösmarty téren található, ám az alagút egészen a Vigadó tér sarkáig nyúlik, így a vonal kis anyagi ráfordítással is meghosszabbítható, ami jóval kényelmesebb és biztonságosabb átszállást tenne lehetővé a 2-es villamosra.

m1 metró/ kisföldalatti megálló felújítás Vörösmarty tér látványterv 2014 BKK

2023 szeptember
Tavaly szeptember elején a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy számos fővárosi projektet törölt a kormány a „rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében”. Ezek között szerepelt a kisföldalatti rekonstrukciója és akadálymentesítése is.

– Az inflációt, a reálbércsökkenést nem sikerül „legyalulni”, „fülön ragadni”, „lebirkózni”, „letörni”, a budapesti fejlesztéseket már igen – reagált akkor Karácsony Gergely a projekt elhalasztására.

2023 nyarán Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az elkaszált projektekkel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ezeket 2025–2026-ban a tervek szerint újraindítják.

Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem

Kapcsolódó anyagok:

Orbán 800 millió eurós infrastruktúra-fejlesztést vállalt az arabok mini-Dubaj luxusberuházásához

Rákosdubaj, vagy parkváros Rákosrendezőn?

Belgrádban már építi az arab tőke a Budapestre is tervezett mini-Dubajt

Hallgatni arany? 2023 legérdekesebb greenfo podcastjai

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás