Minden műanyag-csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie 2030-ra az Európai Unióban, emellett csökkenteni kell az egyszer használatos műanyagok felhasználását az Európai Bizottság (EB) ma bemutatott stratégiája értelmében.
A műanyaghulladékra vonatkozó első európai stratégia brüsszeli ismertetésekor kiemelték: erős gazdasági érvek szólnak a termékek másfajta tervezése, előállítása, használata és újrahasznosítása mellett, és ha Európa vezető szerepet vállal az átállásban, akkor új beruházási és innovációs lehetőségek és munkahelyek jönnek létre.
Közleményében az EB rámutatott, az új stratégia keretében "a vállalkozások javára fogják fordítani az újrafeldolgozást, csökkentik a műanyaghulladék mennyiségét, megszüntetik a tengeri hulladéklerakást, ösztönzik a beruházásokat és az innovációt, továbbá világszintű változásokat idéznek elő".
A tervezett szabályok javítják majd az újrahasználhatóságot és növelik a keresletet az újrahasznosított műanyagok iránt. Ehhez nagyobb feldolgozó létesítményekre és a hulladék hatékonyabb gyűjtésére, szétválogatására lesz szükség, ami begyűjtött tonnánként várhatóan 100 euróval mérsékli a költségeket. Mint írták, az uniós előírások nyomán több tagországban visszaszorult a műanyag zacskók használata, az új szabályozás megalkotásakor ennek mintájára más, egyszer használatos műanyagokra és horgászkellékekre fognak koncentrálni. A brüsszeli testület emellett közölte, korlátozásokat terveznek a mikroműanyagok használatára, "ugyan a levegőbe, a vízbe és az élelmiszerekbe bekerülő mikroműanyagok élettani hatása még ismeretlen".
A bizottság rendeletet készül elfogadni arról, hogy a hajókon keletkező, valamint a tengeren begyűjtött hulladékot megfelelő feldolgozás céljából vissza kell szállítani a szárazföldre.
"Ha nem változtatunk a műanyagok előállításán és használatán, akkor 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.greenfo.hu/hirek/2017/12/08/fulladozunk-muanyagainkban Meg kell állítani a műanyagok terjedését a vízben, az élelmiszerekben és a szervezetünkben" – jelentette ki Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke. "Olyan innovatív új technológiákba kell beruházni, amelyekkel megóvható a lakosság és a környezet, és az ipar is versenyképes marad" – tette hozzá.
Európában évente mintegy 25 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, és ennek kevesebb mint 30 százalékát hasznosítják újra. A tengerparti hulladék 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A műanyaghulladék nagyjából kétharmada csomagolóanyag.
Az Európai Bizottság még idén konkrét javaslatot fog előterjeszteni az új szabályozásra, amelyet az uniós tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek egyaránt el kell fogadnia. A bejelentésben nem volt szó Günther Oettinger uniós költségvetési biztos előző heti felvetéséről, miszerint a bizottság úgynevezett műanyagadót vezetne be az EU saját erőforrásainak bővítése, illetve a tengerek védelme érdekében.
Albán ökobomba robbanhat Dubrovniknál
Ökológiai katasztrófa fenyegeti Dubrovnikot, Korcula, Mljet, Vis és Solta szigeteket, valamint a Peljesac-félszigetet és az Adriai-tenger déli részét az Albániából érkező több tonna szemét miatt, amelyet az erős déli szél hatására az áramlat sodor ki a partokra.
A hulladék nagy része műanyag, ami lassan bomlik le és válik mikroműanyaggá, amely évszázadokig a tengerben marad. Ezek az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskéket a halak tápláléknak hiszik és megeszik, és bekerülnek a városok vízvezetékrendszerébe is – írtuk egy hónapja.
