Az eddigi bizonytalanságoknak vetett véget Palkovics László miniszter. Közlése szerint most már biztos, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum az ország egyik „legfőbb városába” költözik. Az értelmetlen és veszélyes költözés ellen korábban a múzeumi szakma és Budapest vezetése is tiltakozott – mindhiába. 150 év alatt Orbánék veszélyeztetik leginkább a nemzeti örökséget.
A kormány – elsőként a nagyvárosok közül – jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter tegnap a helyi Kölcsey-központban, a programbemutató sajtóeseményen. – A mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó Debrecen 2030 program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés – ismertette Palkovics László. A miniszter Debrecent az ország egyik „legfőbb városának” nevezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar kormány fejlesztési politikája nem tesz érdemi különbséget a kis- és a nagy települések között. A Debrecen 2030 programból a tárcavezető kiemelte egyebek mellett a helyi nemzetközi repülőtér bővítését, a várost elkerülő keleti körgyűrű folytatását és a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését. – A programhoz egyébként a központi költségvetési források mellett városi pénzeket, kohéziós és piaci forrásokat is igénybe vesznek – fűzte hozzá Palkovics László. Ez azt jelenti, hogy már végleges, hogy a múzeumot elköltöztetik Budapestről. Palkovics László azt nyilatkozta az RTL Híradónak, hogy szerinte a múzeum kedvéért többen el fognak látogatni a városba, de azt nem árulta el, hogy pontosan hol lesz a múzeum új épülete.
– Az, hogy sérülhetnek az ott található tárgyak, ne sérüljenek. Erre vannak technikák, hogy hozzuk le- mondta a tárcavezető. Ettől tartanak ugyanis a leginkább a múzeumi dolgozók.
Orbán nagyobb kárt fog okozni a Magyar Természettudományi Múzeumnak, mint az 56′-os tűzvész
A költözés ellen korábban a múzeumi szakma és Budapest vezetése is tiltakozott. Szakemberek arról beszéltek korábban a csatornának, hogy az áttelepülés menthetetlen károkat okoz a több tízmillió darabból álló, pótolhatatlan gyűjteményben. Ráadásul a múzeumi dolgozók többsége nem akar Debrecenbe költözni, emiatt tiltakoztak is februárban. Az RTL emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben került szóba a költözés, akkor arról volt szó, hogy először ideiglenes épületben lesz helye. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a tiltakozások után idén februárban már azt közölte, hogy csak akkor költözik az intézmény, ha meglesz a végleges helye. Orbán egyeteme, Kósa múzeumi álma = az MTM halála
Papp László, Debrecen polgármestere tagnap azt mondta, a Debrecen 2030 program egy korszakalkotó, Debrecen dimenzióváltását, léptékváltását jelentő komplex és átfogó városépítő stratégia, amely meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére.
– Mi vagyunk az első magyar város, amely a magyar kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik- tette hozzá.
A polgármester a zászlóshajó projektek közül kiemelte az új Természettudományi Múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem megépítését, új villamosvonal létrehozását, de kiemelt feladatnak nevezte az erdők és a zöld területek védelmét, minőségi megújítását, a megújuló energiára épülő fejlesztéseket és a Civaqua-programot, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja majd el Debrecen területére. Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő máig ható történelmi példákat is sorolva azt mondta, „a magyar jövő Debrecenben épül”.
A Debrecen 2030 programot magyar, patrióta, jövőt építő, nyitott szemléletű fejlesztésnek nevezte, majd megjegyezte: a siker kulcsa a debreceni Református Kollégium épületén olvasható: „Orando et laborando”, imádkozzál és dolgozzál. (MTI)
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kálváriája nem ma kezdődött. Frissítsük az ismereteinket csöppet: ásványtani, kőzettani, földtani, őslénytani, növénytani, állattani, embertani gyűjteményekről van szó, valamint ökológiai/paleontológiai kutatócsoportról, molekuláris taxonómiai laboratóriumról és könyvtárról (1802-ben Széchényi Ferenc könyvtára és feleségének, Festetics Julianna ásványgyűjteménye sikeres kezdőrúgásnak bizonyult). A Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenben? – A pofonok völgye
Nyitókép: ősember mamuttal MTM sokszínű élet kiállítás 2011. Fotó: Sarkadi Péter greenfo
