A rovat kizárólagos támogatója

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kálváriája nem ma kezdődött. Frissítsük az ismereteinket csöppet: ásványtani, kőzettani, földtani, őslénytani, növénytani, állattani, embertani gyűjteményekről van szó, valamint ökológiai/paleontológiai kutatócsoportról, molekuláris taxonómiai laboratóriumról és könyvtárról (1802-ben Széchényi Ferenc könyvtára és feleségének, Festetics Julianna ásványgyűjteménye sikeres kezdőrúgásnak bizonyult).

A Magyar Természettudományi Múzeumnak a gyarapodó gyűjteményeivel elég gyorsan kinőtte a Baross utca 13-at (ahol máig a rovargyűjtemények vannak), és kiállítóhelyre is szüksége volt. A 27 évig (1986-2013) főigazgató szerepét betöltő Matskási István 1994-ben elérte (†Antal József ebben nagy segítségére volt), hogy az akkor megüresedő Ludovika épületének egy részében (főépület és fedett lovarda – itt volt hajdanán az Alfa mozi) új múzeumi központ építésébe kezdjen. 1995 után átköltözött ide az Ásvány- és Kőzettár, az Embertani tár, a Föld- és Őslénytani tár, a Könyvtár, az Állattár Madár- és Emlősgyűjteménye, a Molekuláris Genetikai Laboratórium, valamint az MTA-MTM Állatökológiai és Paleontológiai Kutatócsoportjai.
Az építkezés a megszerzett támogatásoknak megfelelően haladt, vagyis lassan (ma 10,5 milliárd forintra becsülik az építkezés költségeit), s habár az építkezés főként lefelé bővült, és korszerű gyűjteménytár jött volna létre ezt a funkcióját máig nem töltötte be. Az építkezés/költözés első ütem 1996-ban zárult, a második ütem, a tetőtér beépítése 2000-re fejeződött be, 2004-ben megnyílt a föld alatti nagy kiállítótér a kínai tollas dinoszauruszokkal, 2006-ban költözött ki végleg a MTM a Nemzeti Múzeumból, amikor az Őslénytani tár is elhagyta az épületet, aztán itt a ’sikertörténet’ támogatás hiányában elakadt.

A növénytár még a Tündérpalotában. Kép: Podani János


A növénytár a Tündérpalotában, míg a rovargyűjtemény máig a Baross utcában maradt, pedig már a múlt évtized közepére tervezték a végleges költözést. A Ludovika főépületében 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kezdte meg a működését és ez az Orbán-kormány számára megkérdőjelezte a MTM ottani létét. A MTM, ami a hazai természetvédelem (ne feledjük, hogy nincs környezetvédelmi tárca, amely az érdekében eljárna) egyik alapintézménye nem szerepelt kiemelt helyen a kormány terveiben. Egyre gyakrabban merült fel az MTM vidékre költöztetése, és ennek kapcsán a debreceni székhely. Ne feledjem, egyes minisztériumok vidékre költöztetése is napirenden volt előtte, majd gyorsan felejtésre került az ötlet. 2014-ben, például az akkor Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium költözött volna Debrecenbe.

Egy négykötetes, angol nyelvű kézikönyvsorozat miatt valamikor hetente minden pénteken az MTM-ben dolgoztam. Elég pontos rálátásom volt/maradt tehát az ottani viszonyokról. A Baross utcai gyűjteményekben általam sehol máshol nem látott szegénységben éltek a múzeumi kutatók. Azt gondolom az ország közös szégyene az ottani ’irodalaborok’ állapota, miközben a kevés támogatás maradéktalanul a gyűjtemények megóvására irányult. Szégyen a közgyűjteményi dolgozók bérezése is. Igen sok kiemelkedő kutató nevét sorolhatnám fel, aki az MTM-ben élte le az életét, és szerzett világhírnevet. Ma természetes környezetünk megismerése nem tartozik a prioritásra jelölt kutatási területek közé. Nincs benne profit. A világ számos gyűjteménye zárta be a kapuit, vagyis kutatási teljesítőképessége mélyre bukott.

2013-ban Papp László nemzetközi hírű dipterológus azzal a javaslattal állt elő, hogy hozzák létre a Nemzeti Természettudományi Gyűjteményt, amely kutatómunkával foglalkozna szoros kapcsolatban az ökológiai tudományok kutatóival, míg az MTM számára maradna a kiállítások rendezése és az ismeretterjesztő oktatás. Ennek mai értelmezésében Debrecenben kiállítási és raktározási terek kellenének, míg a gyűjtemények és kutatóik Budapesten maradnának. A helyzet az, hogy a gyűjtemények jelenlegi állapotán ez nem javítana, csak a kutatókról leválasztaná a passzív muzeológusi tevékenységet, míg kutatási közelségbe vinné az aktív gyűjteményi munkát, a taxonómiai tevékenységet. Ehhez persze a természettudományok felértékelődésére lenne szükség, amire nem látok jeleket.

A MTM-ben dolgozók ma sem tudnak arról, hogy Debrecenben hol az a telek, ahol a speciális építkezés elkezdődne, de tíz éven belül a sikeres költözés számukra elképzelhetetlen. Ebből öt év a szakszerű költöztetés. Podani János szerint a szakszerű költözés a gyűjtemény 10-15%-nak megsemmisülésével jár majd, s ebben sokan egyetértenek vele. Debrecen elérése az évi 60-100 vendégkutató számára sem lenne egyszerű. Megemlíthetem a múzeumi emeritusok munkáját is, akik így elveszítenék a kapcsolataikat a gyűjteménnyel, ami nélkül nincs taxonómiai kutatás.

Az MTM jelenlegi állománya a debreceni költözés lehetőségét kizárta, mint számára megfelelő alternatívát. 200 alkalmazottjából 145 töltötte ki a kérdőívet. A válaszokból pedig az derül ki, hogy az alkalmazottak 84%-a semmiképpen nem költözne az új ’telephelyre. Tapasztalt muzeológusok nélkül viszont nem létezik érdemleges MTM, s ilyen képesítést valaki évtizedek alatt tapasztalt vezetők alatt szerez csak. Nem elégséges hozzá friss egyetemi diploma. A fizetések és a taxonómiai publikálási lehetőségek egyébként olyan alacsonyan vannak, hogy az új biológus generációk nem választják ezt a hivatást.

Az Index úgy értesült, hogy a kormány végleges döntést hozott az MTM Debrecenbe költöztetéséről. 2-es típusú határozatot hozott a kormány, s az ilyet nem kell megjelentetni a Magyar Közlönyben. Bernert Zsolt főigazgató közölte az MTM alkalmazottjaival, hogy a kormány meghozta a végleges döntését az ügyben, tehát a korábbi, előzetes tervekkel ellentétben a költöztetés már eldöntött tény. A határozatban az szerepel, hogy 2020 végéig ki kell költöznie az MTM-nek a Ludovikából egy ideiglenes helyre (Vajon hol lesz ez?), majd tíz éven belül Debrecenbe kell érkeznie mindenestül.

∑ Orbán nagyobb kárt fog okozni a Magyar Természettudományi Múzeumnak, mint az 56′-os tűzvész

Egy év nem elégséges a szakszerű költözéshez, vagyis a gyűjteményt érő kár magasabb lehet, mint 15%, s van, aki szerint ez milliárdos nagyságrendű kárt von maga után a gyűjteményben. A pótolhatatlan részekről nem beszélve. A kurátorok többsége szerint csak a szakszerű csomagolás egyéves munka lenne.
Még mielőtt búcsúznék az olvasót figyelmeztetni szeretném arra, hogy két Papp Lászlóval találkozott az írásomban. A debreceni polgármesterrel, aki költöztetéspárti és valamiféle pozitív státuszt remél az MTM városba érkezésétől és az akadémikus Papp Lászlóval, aki a Magyar Tudományban javaslatot tett a megoldásra. Váncsa István jut eszembe, akinek azt mondtam egy ír sörözőben, hogy erről írtam már a Magyar Tudományban. Mosolyogva válaszolta, ’vagyis a nyilvánosság teljes kizárásával’. Napjainkban már elég világos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia csak álmodta, hogy autonóm, és lapját a politikusok forgatják. Nos, ez utóbbi esetében láthatjuk, hogy nem.
Darvas Béla.

Nyitókép: Az Állattár 1890-es stábja.

Kapcsolódó anyagok:

Orbán nagyobb kárt fog okozni a Magyar Természettudományi Múzeumnak, mint az 56′-os tűzvész

A magyarok véleménye és az antizöld Orbán rezsim

Talány, hogy miért kell a Magyar Természettudományi Múzeumot tönkretenni

Az Orbán-kormányok környezetpolitikájáról: sem a múlt, sem a jövő

Majd keresünk új muzeológusokat – így likvidálja a Természettudományi Múzeumot is az Orbán-rezsim

Nemzeti csontkovács lett a természettudományi múzeum hóhéra.

Orbánnak semmit sem ér a természettudományos nemzeti örökségünk

Szorongva várjuk a következő periódust – nem lopta be magát a dolgozók szívébe a Természettudományi Múzeum új főigazgatója

Vidékre költöztethetik a Természettudományi Múzeumot

A NER nem gyomirtóval nyírja ki a Növénytárat

Az Orbán kormány száz környezeti bűne, vagy több

Az akadémia félti a növénytárat

Költözz, de hova? Orbánék likvidálnák az MTM Növénytárát?

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás