A Dél-Balaton és Sió-völgye Hulladékgazdálkodási Projekt révén létrejött vagyon kezelésére Siófok gesztorságával 34 önkormányzat társulást hozott létre, miközben Tab vezetésével napirendre került egy “ellentársulás” megalapításának terve. Siófok önkormányzata szerint a projektből kizárt Tab véleményét osztó települések kockáztatják a projekt elszámolását, veszélyeztetve saját anyagi helyzetüket.
Siófok közleménye szerint a Dél-balatoni és Sióvölgyi Hulladékgazdálkodási Konzorcium Tanácsa döntött arról, hogy Tab városát kizárja a konzorciumból, mert míg a település 2009 végéig minden tagi kötelezettségének eleget tett, és a többi önkormányzathoz hasonlóan finanszírozta a hulladékgazdálkodási pályázatban el nem számolható előkészítési költségeket, továbbá a pályázati önrészt, a későbbiekben nem tett eleget ennek a kötelezettségének. Siófok a meg nem fizetett összeg behajtásáért pert indított, amit a héten első fokon, nem jogerősen megnyert.
A konzorciumi tanács döntött a hulladékkezelési társulás eszközeinek továbbfejlesztéséről is, amelynek első lépéseként Siófok már megnyert egy pályázatot. A pályázat második lépése kellene, hogy legyen egy jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás megalakítása. Az együttműködést vállaló 34 önkormányzat a társulást tavaly év végén megalakította, és egy tegnap kézbesített határozat szerint be is jegyezték. Azóta több mint 10 önkormányzat jelezte belépési szándékát, amivel a hulladékgazdálkodási térség lakosainak többségét képviselő önkormányzatok már tagjai a társulásnak – áll a közleményben.
Felhívják a figyelmet arra, hogy azon önkormányzatok, amelyek Tab polgármestere által terjesztett vádakat magukévá tették, nem csak saját településük hulladékgazdálkodását veszélyeztetik, de szerződésszegést is elkövetnek, egy 14 milliárdos beruházás elszámolását, illetve egy újabb 4 milliárdos fejlesztési projektet veszélyeztetve. Ezzel azt kockáztatják, hogy egy esetleges szankció alkalmazásának esetében kilátástalan anyagi helyzetbe hozzák önkormányzatukat, településük csődbe mehet – mutat rá a közlemény.
Schmidt Jenő, Tab Fideszes polgármestere az MTI-vel közölte, nemcsak Tab, hanem más önkormányzatok is sérelmezik, hogy Siófok egyfajta diktátummal, a vezetését bebetonozva kívánta megalakítani azt a társulást, amely a jövőben az önkormányzat közös vagyonának számító hulladékgazdálkodási rendszer kezelését hivatott ellátni. Nem véletlen, hogy miközben az új társulásban 104, a szolgáltató Zöldfok Zrt. működési terültén található önkormányzat érdekelt, ezek többsége nem kívánt csatlakozni a siófoki kezdeményezéshez – tette hozzá. Szólt arról is, hogy Tab és Siófok között már régóta pénzügyi vita zajlik, mivel a tabi önkormányzat számára nem világos, miért kellene 14 millió forintot fizetnie Siófok számlájára egy nem nyomon követhető konzorciumi elszámolás részeként. Az ügyben indított per első fokú ítélete ellen Tab fellebbezéssel kíván élni, mivel álláspontja szerint a bíróság döntésekor nem vett figyelembe minden körülményt – mondta a polgármester.
Hangsúlyozta, szeretné elérni, hogy a dél-balatoni hulladékgazdálkodási rendszert egy csak erre létrejött társulás kezelje, a továbbfejlesztésére pedig külön társulás jöjjön létre. Érvelése szerint több település lakossága a mai napig nyögi az eddigi beruházások árát, és a gazdasági válságban nem kíván továbbfejleszteni. A meglévő hulladékgazdálkodási vagyon kezelésére a siófoki kezdeményezéshez nem csatlakozók egy másik társulást kívánnak létrehozni Tab vezetésével, hangsúlyozottan demokratikus módon – tette hozzá, csúsztatásnak nevezve, hogy ezzel a projekt elszámolását veszélyeztetnék.
Az MTI korábban hírt adott arról, hogy 2010 szeptemberében fejeződött be a 12,6 milliárd forintos beruházással megvalósult Dél-Balaton és Sió-völgye Hulladékgazdálkodási Projekt, a Somi Nagytérségi Hulladékkezelő Központ átadásával. A beruházással 360 ezer, a nyaralókat is beszámítva közel 460 ezer ember hulladékkezelése vált szakszerűbbé és biztonságosabbá. Az önkormányzati konzorcium az Európai Unió ISPA pályázatán nyerte el a program megvalósításához szükséges összeg 65 százalékát, 25 százalékot az állam, a többit az érintett települések teremtették elő.
