2020-ig 2500 milliárd jüant (361 milliárd dollárt) fektetne Kína a megújulókba az új kínai energetikai hivatal tájékoztatása szerint. Mindez összhangban van Kína hosszú távú energiastratégiájával, ami a fosszilis alapú áramtermeléstől a tisztább energia felé való elmozdulást célozza.
361 milliárd dollárt fektetne Kína a megújulókba 2020-ig, mely nemzeti energiaügynökség szerint több mint 13 millió munkahelyet teremtene. Az ügynökség előrejelzése szerint a megújuló termelőkapacitások – beleértve a szelet, a vizet, a napot és a nukleáris energiát – 2020-ra már a teljes áramtermelés mintegy felét adhatják.
Arra nem tettek utalást, hogy az éves szinten mintegy 72 milliárd dollárra rúgó beruházási összeget pontosan hol, milyen technológiákra költenék el. A törekvések mindenesetre jól jelzik Kína elkötelezettségét a károsanyag kibocsátás csökkentése terén.
Múlt hónapban a kínai gazdaságtervezési hivatal ötéves tervében jelezte, a napenergiába 1000 milliárd jüant kívánnak beruházni, mivel a cél a termelőkapacitások ötszörözése. Ez egyenértékű nagyjából 1000 nagy naperőművel. A beruházásokat az is ösztönözi, hogy a nagy naperőművek létesítésének költségei 2010 óta jelentősen, mintegy 40 százalékkal csökkentek. Ez közrejátszott abban, hogy tavaly már Kína volt a legnagyobb napenergia termelő.
A gazdaságtervezési hivatal ötéves terve szerint mintegy 700 milliárd jüan összegű befektetés mehet szélfarmokba, 500 milliárd vízerőművekbe és árapály erőművekbe, a maradék pedig geotermiába- írta a reutersre hivatkozva a portfolio.hu.
2016: a napenergia már gazdaságosabb a fosszilisnál
A Világgazdasági Fórum (WEF) szerint 2016-ban elérkezett az idő, amikor a napenergiába beruházni már jobban megéri, mint a szén-alapú energiaforrásokba. Az Egyesült államokban idén 125 napelem panelt szereltek fel percenként (!). A WEF számításai alapján a világ harminc országában már ugyanannyiba kerül, vagy akár olcsóbb is a szél- és napenergia, mint a fosszilis tüzelőanyagokból nyert, a trend pedig folytatódik: néhány éven belül mindenhol pénzügyileg kifizetődőbbé válnak majd a megújulók.
Hasít a vasút Kínában
Nagy sebességű vasúttal kötik össze a nagyobb kínai városok 80 százalékát 2020-ra, a hálózat hosszát 19 ezerről 30 ezer kilométerre növelik – jelentette be a kínai kormány.
2016 és 2020 között, a 13. ötéves tervben 3500 milliárd jüant (148 ezer milliárd forint) költenek vasútfejlesztésre – közölte Jang Jü-tung közlekedési miniszterhelyettes. Jelenleg Kínában működik a világ második leghosszabb – 121 ezer kilométeres – vasúti hálózata, ezen belül a világ leghosszabb – 19 ezer kilométeres – nagy sebességű vasúthálózata.