Hirdetés

Az idén másodszor fordult elő októberben, hogy nem csökkent a hazai építőipar termelése. Ez elsőre akár biztató is lehet, de ha jobban a folyamatok mögé nézünk, egyértelművé, hogy a szektor kilátásai kifejezetten rosszak. A szerződésállomány 2 éves mélyponton, és emberemlékezet óta nem csökkent ilyen mértékben.

Mi történt? A statisztikai hivatal december 15-én közzétett adatai szerint, volumenben, ha minimális mértékben is (0,1 százalékkal), de növekedett az építőipar termelése októberben az egy évvel korábbi szinthez képest.

  • A közelmúltban túl sokszor erre nem volt példa: az idén ez mindössze a második bővülést hozó hónap, de másfél éves időtávon is csak a negyedik. Az év első 10 hónapjában összesen 4,2 százalékkal esett a termelés.

Számokban: októberben a teljes építőipari termelés 659,7 milliárd forint volt. Ebből bő 400 milliárd kötődött épületek felhúzásához, míg a maradék 256 milliárd egyéb építmények kivitelezéséhez. Előbbi szegmens kismértékben bővült, utóbbiban azonban ezúttal visszaesést mutattak a KSH adatai.

  • Nem is elsősorban az aktuális adatok lehetnek aggasztóak az iparági szereplők számára, hanem azok, amelyekből a jövőbeli kilátásokra lehet következtetni. A szektor rendelésállománya mennyiségben több mint 30 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
  • Értékben ez ugyan még mindig 2200 milliárd forint feletti összeg, ám a korábbi hónapokhoz képest ez egyáltalán nem számít soknak. Sőt, úgy is a legalacsonyabb érték az elmúlt közel két évben, hogy közben az árak durván 40 százalékkal emelkedtek.

Reakciók: a G7-nek már 2022 végén a kereslet lassulásáról beszéltek ágazati szereplők. Az idén azonban már nem egyszerű lassulásról van szó: egyes szegmensek lényegében földbe álltak.

  • A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint az újlakások építése lényegében leállt, míg a lakossági felújítások ugyan valamennyire kitartottak, de a dráguló hitelek, a kevesebb támogatás és a vásárlóerő csökkenése azért itt is éreztette a hatását.
  • Ehhez jött hozzá az uniós pénzek elapadása miatti visszafogottabb állami költés. Végső soron az építőipart így szinte kizárólag az ipari beruházások tartották víz felett. Ebben a szegmensben az idén is volt néhány nagyobb projekt.
Következmények: az építőipar gyengélkedése mostanra továbbgyűrűzött az ellátási láncban az alapanyaggyártók felé, és ez az árakban is egyre erősebben érezteti a hatását. Az ágazati infláció nagyon látványosan zuhant be a történelmi csúcsról, és az épületeknél például az egy évvel ezelőtti 27 százalékkal szemben már csak 7,5 százalékos.
  • Egyes termékeknél pedig a kereslet rohamos esése miatt már csökkennek is az árak. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség adatai szerint az égetett kerámia tégla- és cseréptermékeknél jellemzően 12-20 százalékos, az EPS alapú hőszigetelő anyagoknál pedig ennél is nagyobb mértékű áresés volt.
  • A kereslet visszaesése egyes termékeknél a 30 százalékot is meghaladta, sőt a tégla- és cseréptermékeknél az 50 százalékot közelítette. Ez, illetve a költségek emelkedése és a kormányzat által bevezetett többletteher is szerepet játszott abban, hogy az ősszel az összes téglagyár leállt az országban.

Mi várható? A G7 szerint a kilátások nem csak a rendkívül alacsony szerződésállomány miatt rosszak: az újlakásokra vonatkozó építési engedélyek száma is zuhan. Változást a kamatszint jelentős csökkenése, illetve az állami támogatási programok hozhatnak. A szektor szereplői a CSOK Pluszban és a lakóépület korszerűsítési programban bíznak.

Nyitókép: Depositphotos

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás