A császárpingvin öntudatos állat: oda szül, ahova akar, és nem érdekli a jégolvadás. 260 ezer madár röhög a globális felmelegedés pofájába.
A korábban véltnél kevésbé ragaszkodnak költési helyükhöz az antarktiszi császárpingvinek. A kolóniák gyakran keresnek maguknak új otthont, tehát a tengeri jég olvadása nem fenyegeti a létüket – írja az MTI, két új kutatásra hivatkozva. Az állatok száma becslések szerint 15 év alatt egynegyedével nőtt.
Kutatásaink azt mutatják, az évek során kolóniák bukkannak fel és tűnnek el. Nem úgy viselkednek, ahogy eddig a császárpingvinekről véltük – írta a hivatalos közleményben Michelle LaRue, a Saint Paul-i Minnesotai Egyetem kutatója.
Korábban úgy tudták, a pingvinek mindig ugyanoda térnek vissza költeni. A kutatók aggódtak is, hogy a tengeri jég olvadása hatással lehet az állatokra. LaRue és kollégái szerint egyelőre vissza lehet vonni a riadót, mivel három év alatt hat pingvinkolóniát is találtak, amik sosem tértek vissza a korábbi költési helyükre. Eközben a műholdfelvételeken újabb kolóniákat is fölfedeztek.
A megfigyelést alátámasztotta a Strasbourgi Egyetem André Ancel vezette kutatócsoportja is: ők a 2010. februárjában letört hatalmas gleccsernyúlványról készült műholdképeket elemeztek. A leszakadás előtt és után készült felvételek szerint egyértelmű, hogy a kolóniák átköltöztek a kelet-antarktiszi Mertz-gleccser nyúlványáról a letörés vonalának közelébe, ahol korábban nem éltek pingvinek. A helyszínen igencsak meglepte a kutatókat, hogy onnan húsz kilométerre újabb kolónia él, mert ezt nem látták a műholdfelvételeken. Feltételezik, hogy a táj kedvezőtlen átalakulása az egykori kolónia felbomlásához vezetett. Az állatokat viszont így sem fenyegeti a kihalás: becslések szerint az Antarktiszon körülbelül 260 ezer császárpingvinpár él 52 kolóniában.
