A következő 20-30 évben is lesz víz, de szűkösebben áll majd rendelkezésre, valószínűleg szennyezettebb is lesz és sokkal inkább ki lesz téve az éghajlatváltozás hatásainak – mondta Guang Zhe Chen, a Világbank vízügyi igazgatója a Vízügyi Elnöki Testület mai megbeszélése után.
A tegnap kezdődött, és holnapig tartó 2016-os Budapesti Víz Világtalálkozó mai rendezvényén a Világbank vízügyi igazgatója közölte: a jelenség "mindannyiunkat érint majd, fejlett és fejlődő országokat egyaránt", ezért van szükség az együttműködésre. Az igazgató beszámolója szerint a mostani tárgyalás középpontjában a finanszírozás állt, és a felek egyetértettek abban, hogy a fenntartható vízellátáshoz és a víz erőforrás-gazdálkodás biztosításához rendelkezésre álló erőforrás nem elegendő. Közölte, minden koncessziós, kétoldalú és multilaterális finanszírozással együtt 40-50 milliárd dollár jutott vízzel kapcsolatos projektekre, pedig kizárólag a fejlődő országokban 500-600 milliárd dollárra lenne szükség, a fejlett országokban pedig megbecsülni sem lehet ennek mértékét. Ezért valóban meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, még több finanszírozást kell bevonni a fejlesztési bankok részéről – mondta az igazgató. Elképzelése szerint egyfelől a már meglévő erőforrások megfelelő keverésére van szükség, különösen a fejlődő országokban. Másrészt olyan világban élünk, ahol nincs elegendő belföldi finanszírozás, ezért segíteni kell az országoknak, vízműveknek a hatékonyságuk növelésében, ideértve a szabályozói kereteket is, hogy javuljon hitelképességük és hozzáférhessenek kereskedelmi tőkéhez is.
Guang Zhe Chen beszélt a víz megfelelő beárazásáról, értékének meghatározásáról, amely véleménye szerint segítheti a hatékonyabb erőforrás-felhasználást. Rámutatott: a világ egyes részein azt mondják, van elegendő víz, de "ha nem árazzuk be, soha nem fogjuk a vizet szűkösnek tekinteni, ezért pazarolni fogjuk".
Ameenah Gurib-Fakim, a testület társelnöke, a Mauritiusi Köztársaság elnöke beszédében szintén a vízügyi szektor növekvő finanszírozási igényére hívta fel a figyelmet. Elmondta: konszenzus jött létre abban, hogy mobilizálni kell a magántőkét. A Vízügyi Elnöki Testület (VET) még szeptemberben, New Yorkban indított globális párbeszédet és cselekvési tervet a fenntartható vízgazdálkodásról. A testület mai ülésén 9 fejlesztési bank, a Zöld Klímaalap és a magánszektor magas szintű képviselői vettek részt, a tanácskozás fókuszában a vízügyi infrastruktúra finanszírozási igényei álltak. A sajtótájékoztatón kiosztott tájékoztatás szerint a megbeszélés alapját a Világbank-csoport két jelentése képezte, amely a testület felkérésére felmérte a finanszírozás akadályait és lehetőségeit. A testület célja a hatékonyság növelése és a vízügyi infrastruktúra jelenlegi finanszírozási szintjének öt év alatt történő megduplázása.
A Vízügyi Elnöki Testület megbeszélését követő sajtótájékoztatón Áder János köztársasági elnök úgy fogalmazott: "előreléptünk, hálistennek".
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy ha minden így marad a következő 15-20 évben, vízválság alakul ki a világban, amelyet meg kell előzni. Mint emlékeztetett, 15 ezer milliárd dollár értékű vagyon van veszélyben, és ha semmit nem csinálunk, akkor a számítások szerint 2050-re háromszor ekkora lesz a veszélyeztetett infrastruktúra értéke. A köztársasági elnök elmondta, a mai tanácskozás megerősítette véleményét, miszerint "a víz a 21. század legfontosabb kérdése, nélkülözhetetlen erőforrásunk, pótolhatatlan és helyettesíthetetlen nyersanyagunk".
A veszélyeztetett vagyonnal összefüggésben példaként említette a terméketlenné vált földeket, a súlyos milliárdokért megépített, de a vízhiány miatt működésképtelenné vált vízerőműveket, és az árvizek által tönkretett infrastruktúrát. A természeti katasztrófák okozta károk mértéke drámai mértékben nőtt az utóbbi tíz évben – tette hozzá.
A november 28. – 30. között megrendezett Budapesti Víz-világtalálkozó 2016 az év egyik legfontosabb magyarországi diplomáciai eseménye, amelyen 117 országból közel 1800-an vesznek részt. A rendezvényre további 600 szakkiállítás-látogató is regisztrált, a konferencia három napján állam- és kormányfők, miniszterek, nemzetközi szervezetek magas rangú tisztviselői, az üzleti és tudományos élet szereplői, valamint a civil társadalom képviselői vitatják meg a víz, szanitáció (szennyvízkezelés) és fenntartható vízgazdálkodás legjelentősebb kérdéseit.
Holnap, a rendezvény utolsó napján, a záró plenáris ülés előtt fogadják el a Budapesti Nyilatkozat 2016-ot, amelybe a tematikus ülések eredményeit is beépítik. A budapesti világtalálkozó az első olyan globális konferencia, amely összegzi a vízzel kapcsolatos fejlesztéspolitikai eredményeket és ezen túl hozzájárulhat a következő 15 év teendőinek kijelöléséhez.
A világtalálkozón képviselteti magát a Vízügyi Elnöki Testület (VET) is, amely New Yorkban globális párbeszédet és cselekvési tervet indított a fenntartható vízgazdálkodásról. A világtalálkozó stratégiai célja, hogy sikeresen összekapcsolja a politikai döntéshozatali folyamatokat a tőke, a tudás, a technológia által kínált megoldási lehetőségekkel és a kulcsszerepet játszó civilszférával – közölte az MTI.
Kapcsolódó anyagok:
Cél a fenntartható vízgazdálkodás – Víz Világtalálkozó Budapesten
