A rovat kizárólagos támogatója
Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetnek igazgatója szerint is az Országos Atomenergia Hivatal és a Magyar Energia Hivatal összevonása súlyosan sértene Magyarország által elfogadott fontos nemzetközi egyezményeket és irányelveket. Fukushima intő példa!
Aszódi Attila közleménye az Országos Atomenergia Hivatal és a Magyar Energia Hivatal esetleges összevonásáról.
A Népszabadság 2013. január 4-i számában Dr. Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) korábbi főigazgató-helyettese, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság (a magyar nukleáris biztonsági hatóság) korábbi vezetője Nukleáris csapás című cikkében azzal kapcsolatban fejti ki súlyos aggályait, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett kormány-előterjesztés javasolja az Országos Atomenergia Hivatal, a Magyar Energia Hivatal (MEH) és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) összevonását egyetlen iparszabályozó hatóságba. Lux Ivánnak a cikkben megfogalmazott véleményével – mely szerint egy ilyen összevonás súlyosan sértene fontos, Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezményeket és irányelveket – teljes mértékben egyetértek!
Az Országos Atomenergia Hivatal bevonása egy ilyen hatóságba nem csak egyszerűen óriási hiba lenne, hanem életveszélyes is. A nukleáris szakmában az első számú szabály, hogy a nukleáris biztonság elsőbbséget élvez minden más szempont előtt. Márpedig az Energiahivatal feladata az energetikai ipar versenyszabályozása mellett az ellátásbiztonság biztosítása is. A Magyar Energia Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata 6. § (1) pont kimondja: „A Hivatal a villamosenergia-piac szabályozása körében … intézkedik ellátási zavarok esetén.” Az Energiahivatal ezen jogosítványa teljes mértékben ellentmond az Atomenergia Hivatal azon feladatának, hogy a nukleáris biztonság kérdésében hozzon döntéseket és adjon ki engedélyeket.
Képzeljünk el egy nem is annyira valószerűtlen esetet: tél van, nagy hideg, szokásos szmogos, szélcsendes hetek, amikor villamosenergia-ellátási problémák keletkeznek. Szél nem fúj, nap nem süt, Visontán befagy a lignit, földgáz nem jön, mert az oroszok és az ukránok éppen újra összevesztek. És a nukleáris biztonsági hatóság úgy dönt, biztonsági felülvizsgálatra, valamilyen műszaki probléma tisztázására le kell állítani az atomerőmű egyik blokkját. De ezzel a fogyasztók áramellátása veszélybe kerül, sokan áram nélkül maradnak. A mai rendszerben a nukleáris biztonsági hatóság vezetőjére nem lehet nyomást gyakorolni, érvényesítheti a legfontosabb elvet: csak akkor engedi az atomerőművi egységet elindulni, ha az biztonságos. Ha összevonják az energiahivatalt és az atomenergia hivatalt, az új nagyhatóság vezetőjének döntését mi fogja vezérelni: a nukleáris biztonság vagy az áramellátás biztosítása? Ilyen egyszemélyi konfliktushelyzet lehetőségét a törvényhozó nem építheti be a rendszerbe! Ez minden józan elvvel ellenkezik!
Arra vannak nemzetközi példák (és szakmai logika is van mögötte), hogy a sugáregészségügyi hatóság és a nukleáris biztonsági hatóság egységes keretben működjön. De példa nélküli lenne a villamosenergia-piacot szabályozó Energiahivatal és a nukleáris biztonsági hatóság összevonása. Nem is olyan rég láthattunk példát arra, hova vezethet a nukleáris hatóság függetlenségének hiánya.
Fukushimában a természeti katasztrófa által kiváltott eseményeken túl más okok is közrejátszottak az atomerőmű súlyos balesete létrejöttében:
több vizsgálat (többek között a japán parlament és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálata) szerint is hátráltatta az atomerőmű baleseti helyzetekre való felkészülését a nukleáris hatóság és az ipari igazgatásért, áramellátásért felelős minisztérium összefonódása. A fukushimai balesetet követően a korábbiaknál is jelentősebb hangsúlyt kap a nemzetközi nukleáris közösségben a nukleáris biztonsági hatóság függetlenségének biztosítása. Az itthon javasolt hatósági összevonás megvalósítása ezért nemcsak a magyar nukleáris létesítmények nemzetközi elfogadtatását veszélyeztetné, de egy új paksi blokk építését is jelentősen megnehezítheti a várható európai ellenállás miatt, ha a magyar hatósági rendszer elvi hibás.
Nagyon bízom benne, hogy a politikai döntéshozók hajlandóak meghallgatni a szakembereket, és a tervezett változtatást nem hajtják végre. A nukleáris biztonsági hatóságnak teljes függetlenséget és önállóságot kell biztosítani!
Budapest, 2013. január 5.
Prof. Dr. Aszódi Attila
igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet
Kapcsolódó anyagok:
A nukleáris biztonság érdekében
