A miniszter beszédében emlékeztetett: a 2021-2027-es uniós fejlesztések középpontjában a vasúti projektek állnak, a tervezők, a kutatóintézetek, a mérnöki cégek számára is megnyugtató, hogy komoly lehetőségek várnak Magyarországra. Az a célunk, hogy vasúti árufuvarozás tekintetében megkerülhetetlenek legyünk, ennek egyik, több szempontból kiemelt fejlesztési területe a Budapest-Belgrád 150. számú vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése – mutatott rá Palkovics László. A miniszter hangsúlyozta az együttműködés fontosságát annak érdekében, hogy 60 hónap múlva meginduljon a közlekedés az új szakaszon.
Az ITM kiemelte: a vasútvonal felújításával Magyarország kínálja majd az áruk leggyorsabb szállítási útvonalát a görögországi kikötők és Nyugat-Európa között. Az Ázsiából Európába tartó teherforgalomból tranzitországként Magyarország is profitál, így kedvező adottságaival élve a régió logisztikai központjává válhat. Emellett a két főváros közötti személyforgalomban a menetidő a jelenlegi 8 óráról kevesebb mint a felére csökken – írták. A projekt megvalósításával kapcsolatos tegnapi egyeztetésen részt vettek a MÁV Zrt., az RM International Zrt., a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft., a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft., a FŐBER Zrt., a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. képviselői, valamint Duan Jielong kínai nagykövet. (MTI)
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közzétett képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Ning Csi-csö, a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság alelnöke és Kern Imre, Szerbia építésügyi, közlekedési és infrastruktúra fejlesztési államtitkára (b-j) Pekingben, a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjérõl szóló háromoldalú kormányközi munkacsoport ülése után 2018. június 8-án. MTI Fotó: KKM
82000 millió a kínai vasútvonalra a gazdaságvédelmi keretből
Miközben az ellenzéki önkormányzatokat fokozatos elvonásokkal bünteti az Orbán rezsim, 2020-ban 143 milliárd forintot költ a kínai hitelből épülő, 700 milliárdos Belgrád-Budapest vasútvonalra. Az egyre céltalanabb beruházás állítólag 2400 (!) év alatt térül meg, az Orbán közeli oligarchák viszont extra gyorsan híznak a kiemelt állami beruházáson.
Két hónapja írtuk: A tegnapi Magyar Közlönyből kiderül, a gazdaságvédelmi alap terhére a kormány 82 milliárd forintot csoportosít át a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására az idénre tervezett 61 milliárd forint mellé. „Mindez azt is jelenti, hogy az idei évre szánt teljes, 1346 milliárd forint összértékű gazdaságvédelmi csomag 6%-át egyetlen döntéssel máris elköltötte a kormány” –teszi hozzá a Portfolio. A kormány korábban azt ígérte, a vírushelyzet okozta helyzet miatt idén 450 milliárd forintot költ beruházásokra az akcióterv második szakaszában.
A kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. Mint ismert, a 700 milliárd forintra becsült beruházást kivitelező magyar-kínai konzorciummal tavaly tavasszal írták alá a vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó szerződést. Ekkor vált nyilvánossá az is, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető RM International Zrt. két kínai céggel konzorciumban nyerte meg a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására kiírt tendert.
Úgy tűnik, Magyarország a négyes metró után újra talált magának egy tök értelmetlen és látszólag átgondolatlan infrastrukturális beruházást a közlekedésben, amire elverhet egy csomó pénzt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának kínai hitelből való felújítására nehéz racionális érveket találni. A kormány szerint azonban vannak ilyenek: a hivatalos szlogen szerint ez a beruházás hozza majd el a kínai gazdasági Kánaánt. Más vélemények szerint politikai gesztustételről van szó, Brüsszelben pedig nem értik a dolgot, és balhé lehet belőle. De az is megeshet, hogy ez is csak az oligarchafinanszírozásról szól. Az index korábban összeszedte a lehetséges magyarázatokat.
