Az Akademik Lomonoszovot, a világ első úszó atomerőművi blokkját 2019. augusztus 23-án Murmanszkból elindították állomáshelyére, az Oroszország távol-keleti részén fekvő csukcsföldi Pevekbe, ahol megérkezése és beüzemelése után tiszta forrásból származó elektromos és hőenergiával látja el majd a régiót.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója adta meg a jelet az úszó atomerőművet vontató hajókonvoj indulására. Kivételes alkalom ez a Roszatom és Csukcsföld számára. Ma a Lomonoszov Akadémikus útnak indult Pevekbe, ahol majd tiszta és biztonságos forrásból származó energiával látja el a helyi lakosságot és a térségben működő vállalatokat. Ez az esemény jelentősen hozzájárul az arktiszi térség fenntartható és prosperitást hozó jövőjéhez – jelentette ki a Roszatom első embere a helyszínen. A cég sajtóközleménye szerint az úszó atomerőművi blokk indítási ceremóniájának alkalmából a blokkot üzemeltető Roszenergoatom vállalat megkapta az Orosz Rekordok Könyvének igazolását arról, hogy a Lomonoszov Akadémikus lesz a legészakibb fekvésű atomerőmű a világon.
Az úszó atomerőművi blokk 4700 kilométer megtétele után válik majd a térség kulcsfontosságú energiaellátójává. Az úszó atomerőmű felváltja a leállításra váró Bilibinói Atomerőművet és a csaunszki széntüzelésű erőművet.
Az úszó atomerőmű a modern kis teljesítményű atomerőművek családjához tartozik, amely alkalmas távoli régiók, valamint szigetországok stabil és környezetbarát energiával való ellátására. Az úszó atomerőművi technológia iránt máris jelentős érdeklődés mutatkozik a közel-keleti és az észak-afrikai országok, valamint a délkelet-ázsiai régió országai részéről. A Roszatom már az úszó atomerőművek második generációján dolgozik, amelyet Optimalizált Úszó Atomerőművi Blokknak – orosz rövidítéssel OPEB-nek neveznek. E berendezés szériában készül majd, és már exportra szánja a Roszatom.
Az úszó atomerőművet a Roszatomhoz tartozó Afrikantov Gépipari Kísérleti Tervezőiroda által kifejlesztett két KLT-40C típusú reaktor fogja működtetni, amely összességében 70 MW villamos és 300 MW hőteljesítményt biztosít. Emellett ez a típusú úszó atomerőművi blokk tengervíz sótalanítására is alkalmassá tehető. Az orosz atomenergetikai szakemberek és hajóépítők által tervezett úszó atomerőművet egy 144 méter hosszú, 30 méter széles és 21 000 tonna vízkiszorítású hajótestre építették. Az ilyen típusú erőművek folyamatosan tudnak üzemelni, ezért nagyon gazdaságosak. A reaktorokban a nukleáris üzemanyagot csak 3-5 évente kell cserélni. Az erőmű tervezett üzemideje 40 év, de ez akár 50 évre is kitolható. Oroszország a hasonló reaktorokkal kapcsolatban több évtizedes fejlesztési, gyártási és üzemeltetési tapasztalattal, valamint kipróbált és jól bevált technológiákkal rendelkezik.
33 évvel Csernobil után itt az újabb őrület: az úszó atomerőmű
Az atomellenes főleg zöld szervezetek szerint túl sebezhető a technológia. Eleve az atomenergia a leginkább potenciális környezeti bomba. Az északi sarkvidéken beláthatatlan következményei lennének egy nukleáris balesetnek.
Háttér:
Egy tengeralattjáró vagy jégtörő hajó általában egy 30 MW-os reaktorral működik. Az Akademik Lomonoszovban két ilyen reaktor található. Ezen építmény esetén a veszélyek jelentősebbek, az alábbi tényezők miatt:
1. Az építménynek nincs saját meghajtása. Amennyiben elszabadul, nem tud eltávolodni egy esetleges veszélyforrástól, sodrástól, jéghegytől, mely növeli egy baleset bekövetkezésének esélyét;
2. A nukleáris erővel hajtott hajókhoz képest az Akademik Lomonoszov a kisebb veszélyt jelentő friss üzemanyagon kívül a jóval veszélyesebb elhasznált üzemanyagot is a fedélzetén tárolja majd. Két-három évente további üzemanyag feltöltésére van szükség. A fedélzeten felgyülemlő nukleáris hulladékot a 12 évente esedékes karbantartásig a fedélzeten tárolják. Akkor az erőművet Murmanskba kell majd vontatni.
3. Mivel az úszó atomerőművek nem állomásozhatnak nyílt vizeken, csakis a partvonal mellett, így jobban ki lesznek téve az esetleges terrortámadásoknak vagy háborúknak.
4. Az Akademik Lomonoszov a világ első úszó atomerőműveként megkönnyítheti a távoli orosz sarkvidék nyersanyagkészleteinek – a kőolajnak, a földgáznak és a kőszénnek – a feltárását. Miközben a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése érdekében az emberiségnek sürgősen fel kéne hagynia ezen fosszilis energiahordozók használatával. Részletek:
