A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.
Megszüntethető-e egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány és visszaszerezhető-e az alapítói vagyon, vagy annyira jól sikerült Orbán Viktoréknak kormányváltásbiztos módon átmenteniük a vagyont és a hatásköröket ezekbe a fideszesekkel teli szervezetekbe, hogy ez lehetetlen vállalkozás? – ennek a próbája a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány elkerülhetetlennek tűnő felszámolása, ami jogilag és politikailag is érdekes kísérlet lesz.
A beruházási stop áldozata lett
Az, hogy talán a második születésnapját sem éri meg a 2021 augusztusában alapított Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, egyre biztosabbnak tűnik azután, hogy a legutóbbi, február 25-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu kérdésére kijelentette: A Fudan Egyetem egyelőre a beruházási stop áldozata lett (…) ott nem zajlik tervezés, és nincsen semmilyen előrelépés.”
A beruházáshoz kapcsolódóan létrehozott Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, amely már eddig is az egyetemfenntartó alapítványok állatorvosi lova volt, hiszen egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, a projekt leállásával be is dőlhet. Ez logikus lépés lenne, Gulyás Gergely is azt mondta az alapítvány jövőjére vonatkozó kérdésre, hogy “jó kérdés”, el kell dönteni, hogy belátható időn belül van-e realitása annak, hogy ebben a konstrukcióban ott egy egyetem és egy kampusz jöjjön létre, és ha ez a döntés megszületett, akkor ez a döntés magával hozza a következőt is.”
Évekig tervezték, mégis lefújják?
Az elmúlt években többször is úgy tűnt, mintha a kormányzat elengedte volna a pesti Fudan-projektet, de aztán mindig kiderült, hogy az előkészítés és a tervezés mégiscsak lázasan folyt a háttérben, a kapcsolódó feladatokat és az azokat végrehajtó szerveket kijelölték, működtették. Ezért is számít új fejleménynek Gulyás Gergely bejelentése, amely szerint a beruházást lényegében lekerült a napirendről. A miniszter a pénzhiányra hivatkozott, amikor kijelentette, hogy a projekt “a beruházási stop áldozata lett”. Persze az “egyelőre” szócskát is beszúrta, de nehéz elképzelni, hogy kedvezőbbre forduljon a helyzet, mivel az 550 milliárd forintosra becsült, vagyis a teljes 4-es metró beruházásánál is drágább projekt a javarészt kínai hitel mellett 100 milliárdos saját forrásból valósult volna meg.
Az ezen felül – a 2018-as tervekben még nem szereplő –, 450 milliárdos hitelnek pedig az adósságszolgálata is súlyos teher lenne. Egy kiszivárgott kormányzati előterjesztés szerint „a Budapest–Belgrád vasúti beruházás mintáját alapul vevő” – és annak mintegy 500 milliárdos volumenével egyező nagyságú – hitelkonstrukcióban a kínaiak 10-15 éves futamidővel és jüanhitel esetén 4,5 százalékos, euróhitel esetén 1,9 százalékos kamattal vállalták volna a finanszírozást, ami évi 35-54 milliárdos törlesztőrészletet jelentene.
Csak a tervezés kezdeti stádiumában, még 2021-ben kiszivárgott koncepciók ismertek, ezért is ígérte meg akkor a kormány, hogy “2022 végéig beszámol az Országgyűlésnek a Fudan Hungary Egyetem előkészítéséről és a várható költségekről”, és majd ez alapján lehet róla 2023-ban népszavazást tartani. A hvg.hu azért is kérdezett rá Gulyásnál az ügyre, mert végül a vállalt határidőre nem tettek közzé semmit.
Ha viszont most meg akarnák szüntetni a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, amely az egész beruházás lefújásával valóban feleslegessé vált, akkor a kormányzat olyan, nem várt akadályokba ütközhet, amelyek épp a 2022 áprilisi választási sikerből fakadnak – mondja Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, az egyszerű okot is elmagyarázva: mivel ezeknek az alapítványoknak – hiszen a fudanos mellett a többi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra is ugyanúgy igaz ez – felépítése, működése arra lett optimalizálva, hogy egy esetleges 2022-es Fidesz-vereség után, egy új hatalommal szemben állva is biztosítva legyen számukra a túlélés és a pénzügyi függetlenség, most a Fidesz győzelme révén viszont “ezek az alapítványok zárvánnyá váltak, terhesek lettek a kormányzatnak”.
A hatalom oldaláról a Fidesz-kormány ugyanúgy nem tud ezekkel az alapítványokkal mit kezdeni, mint egy másik politikai színezetű kormány sem tudna, egyszerűen azért, mert az alapítónak ezekben már nincsenek jogai. A jogi igazgató szerint az ilyen alapítványok, így a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány megszüntetése, az oda kiszervezett vagyonelemek visszaszerzése sem megy hatalmi szóval. Leginkább azért, mert az alapító kormányzat az alapító okiratban a kuratóriumokra ruházta át az alapító jogokat, és a vagyon feletti rendelkezés jogát is.
Ráadásul, ha az alapító okiratban esetleg rögzítették is, hogy megszűnés esetén a vagyon visszaszáll az alapítóra, a kuratórium bármikor átírhatja az alapító okirat ezen, vagy bármely más részét is – ehhez is joga van. Maga az alapító pedig nem is oszlathatja fel az alapítványt, legfeljebb egy erős jelzést küldhet, kérést fogalmazhat meg, de “formailag ennek nincs jogi kötőereje”.
Folytatás a HVG 360-on: A kuratóriumnak nem érdeke a megszűnés
