Magas intelligenciájuk miatt az emberekhez hasonló módon kellene kezelni a delfineket, illetve a bálnákat, és ennek megfelelő jogokat kellene biztosítani a számukra – hangsúlyozzák szakemberek.
A kutatók szerint mivel ezek a tengeri élőlények sajátos kultúrákkal, társadalmakkal, személyiséggel, illetve összetettséggel bírnak, az emberekhez hasonló módon kellene kezelni őket. A delfinek és gyilkos bálnák vízi vidámparkokban való elszigetelése erkölcsileg elítélendő, mivel az állatok életmódja az emberéhez képest nagyobb mértékben társadalmilag vezérelt. Kutatók egy csoportja két évvel ezelőtt fektette le a cetféléket megillető jogok nyilatkozatát egy helsinki konferencián. Az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság vancouveri éves találkozóján felszólaló nemzetközi kutatócsoport most ennek a dokumentumnak a támogatásával igyekszik felhívni a hatóságok figyelmét a probléma fontosságára.
"A tudomány már bebizonyította, hogy az egyéniség és az öntudat nem kizárólagos emberi sajátosságok" – hangsúlyozta Thomas White, a kaliforniai Loyola Marymount Egyetem etikaszakértője. A cetfélék jogainak törvénybe foglalása azért fontos, mert így az állatok kereskedelmi célú vadászata és az évente több százezer delfin, illetve bálna halálát követelő felelőtlen halászati módszerek teljes mértékben erkölcsileg elítélhetővé válnának – idézte a szakembert a The Daily Telegraph.
A delfinek agyát vizsgáló tanulmányok szerint ezek a tengeri élőlények jóval intelligensebbek a csimpánzoknál, és az emberhez hasonló módon kommunikálnak egymással. Felismerik magukat a tükörben, képesek új viselkedési formákat tanítani és eltanulni egymástól, illetve saját jövőképpel rendelkeznek. A Mississippiben működő Tengeri Emlősöket Tanulmányozó Intézet vizsgálata során a delfinek jutalmat kaptak, ha kitakarították a tartályukat: a kutatók szerint mindez szintén az állatok lenyűgöző intellektuális képességeit bizonyítja.
A nemzetközi tengerszakértők támogatását élvező nyilatkozat tíz pontban foglalja össze a cetféléket megillető jogokat: az élethez, és a természetes élőhelyükön való szabad mozgáshoz való joguktól kezdve, egészen a környezetük védelmére vonatkozó jogokig. A dokumentum szerint sem személynek, sem szervezetnek nincs joga birtokolni ezeket az állatokat, vagy megsérteni a kultúrájukat. A szakemberek szerint mindezeket egy nemzetközileg elismert jogi dokumentumban kellene rögzíteni.
Az atlantai Emory Egyetemen dolgozó Lori Marino – a nyilatkozat egyik megfogalmazója – szerint a dokumentum megszületését a delfinek agyára vonatkozó új tudományos ismeretek sürgették. Mint azt a szakember hangsúlyozta: A felépítése ugyan különbözik az emberi elmétől, de az összetettségi szintjét tekintve nagyon is sok a hasonlóság.
