Hirdetés
Forrás: hirado.hu

Kutatók szerint az Egyesült Államokban és Kanadában az utóbbi néhány évben több millió denevér halálát okozó gombás fertőzés Európából érkezett.

A szakemberek gyanították, hogy egy behatoló faj okolható a „fehérorr-szindróma” okozta kihalásokért. Most viszont közvetlen bizonyíték áll rendelkezésre, mely szerint a bűnös nem őshonos Észak-Amerikában. A gombás megbetegedés az amerikai és kanadai rokonokkal ellentétben az európai bőregerek között nem okozott széles körű halálozásokat. Észak-Amerikában 2006 óta több mint 5,7 millió denevér pusztult el. Ebben az évben észlelték először a fehérorr-szindrómát New York állam egyik barlangjában. A betegség az emberre nem veszélyes, azonban a gombaspórákat szállíthatjuk.

A vizsgálatok során a Geomyces destructans (Gd) gombát azonosították, mely nagyon jól érzi magát hideg hőmérsékleten, a denevérek szárnyán sebeket okoz, és közvetlen kontaktussal terjed. Azonban eddig nem volt bizonyíték arra, hogy a gomba magában is halálos lehet.  Nem egyértelmű, hogy a gomba pontosan hogyan szelte át az atlanti térséget, az egyik lehetőség, hogy véletlenül hurcolták be a turisták. A spórákról ismeretes, hogy az emberek ruházatára, cipőjére vagy barlangászfelszerelésére tapadnak. A fehérorr-szindróma négy kanadai tartományban és 19 amerikai államban pusztítja a denevéreket, főleg északkeleten és délen. A múlt héten a betegség a Mississippi folyó nyugati oldalán kezdett terjedni, és első ízben Missouri állambeli bőregereken is felfedezték.

A járvány eredetének feltérképezésével a kérdés az, mit lehet tenni az állatok védelmében?

A denevérek kulcsfontosságú szerepet játszanak az ökológiai táplálékláncban a rovarok fogyasztásával. Craig Williams, a Winnipeg Egyetem biológusa szerint még mindig nem sokat tehetünk azon túl, hogy biztosítjuk, a helyzetet nem tesszük súlyosabbá a gombafertőzés véletlenszerű terjesztésével.

Willis és amerikai-kanadai kutatócsapata szerette volna kideríteni, a szindrómát okozó gombafertőzés őshonos-e a kontinensen, vagy távolabbróll érkezett. Ennek meghatározásához 54 kis barna denevért gyűjtöttek be egy manitobai barlangból, ahova nem ért még el a fertőzés. A denevéreket három csoportba osztották. Az egyiket az Európában begyűjtött spórákkal fertőzték meg, a másikat az észak-amerikaival. A harmadik csoport érintetlen maradt. A kutatók infravörös kamerákat alkalmaztak a denevérek viselkedésének és a betegség előrehaladásának hónapokon át tartó vizsgálatára.

Alszanak a denevérek Alszanak a denevérek Mindkét fertőzött csoportnál megjelentek a tünetek, többek között az orron lévő fehér por árulkodó nyoma, melyről a betegség nevét kapta, illetve a szárnyakon lévő sebek. Hetven nap elteltével az európai spórákkal fertőzött bőregerek elkezdtek hullani, kilencven nap után pedig az észak-amerikai kórokozóval fertőzöttek is. Ezzel először mutatták ki, hogy a gombás fertőzés magában is képes megölni az állatokat.
A fertőzött, még életben lévő állatok viselkedésében néhány szokatlan tünetet is észleltek. Normális esetben a hibernáció során az egészséges denevérek időnként egy órán át melegítik testüket, mielőtt ismét visszasüllyednének a torpor (téli nyugalmi) állapotba. Valószínűleg azért tesznek így, hogy megszabaduljanak a szennyeződésektől. A vizsgálat során megfigyelt összes denevérnél észlelték az alkalmankénti hőmérséklet-emelkedéseket, de a fertőzött egyedeknél sokkal gyakrabban. Mindegyik felmelegítés energiát igényel, így a többletmozgás miatt a denevérek a hibernáció letelte előtt felélik zsírtartalékaikat, és végül elpusztulnak. Az eredményekről tegnap számolt be a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat.

Mivel a fertőzött csoportok hasonlóan súlyos tüneteket produkáltak, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a gomba Európából származik. Amennyiben a kórokozó őshonos lenne Észak-Amerikában, de olyan mutációval, mely halálosabbá teszi, a kutatók számításai szerint az európai spórákkal fertőzött csoportnál észlelt tünetek enyhébbek lettek volna. A csapat azt tervezi, hogy a kísérletet jövőre európai denevérekkel is megismétli, és összehasonlítja az eredményeket.

Azt egyelőre nem tudják, hogy az európai denevérek között miért nincs tömeges pusztulás. Lehetséges, hogy immunissá váltak a gombafertőzéssel szemben, vagy pedig megtanulták elkerülni azokat a helyeket, melyek kedveznek a betegség terjedésének. Az észak-amerikai denevérek nem sok védelemmel rendelkeznek a fehérorr-szindrómával szemben, jelenleg komoly kutatások foglalkoznak azzal, képesek-e regenerálódni a populációk.

Kapcsolódó anyagok:

Megmenthetik az amerikai denevéreket

Gombabetegség tizedeli a denevéreket

Tömeges denevérhalál az USA-ban

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás