Ne vágj ki minden fát! Akár tízszeresére is nőhet a szegedi fák értéke egy felmérés miatt. Fejtörést okozhat a kivitelezőknek, hogy letaroljanak egy fasort, vagy inkább időt, energiát fordítsanak arra, hogy megmentsék azokat. Visszatartó erő lehet a fák eszmei értékének rendeletben való rögzítése – véli Bojtos Ferenc, a Csemete elnöke. A civilek 1,5 millió forint pályázaton nyert pénzből felmérik Szeged fáinak eszmei értékét.
Két vörös tölgy is áll az egyik szegedi lakótelep kellős közepén egy játszótéren. Nagyon ritka az Alföldön, egyedenként több százezer forintra is rúghat az eszmei értéke – mutatja Berentés Boglárka, a Csemete Természetvédelmi Egyesület munkatársa. Ha valaki arra vetemedne, hogy ezeket a tölgyeket kivágja, ha bíróságra kerülne a dolog, a százezres eszmei értéknet figyelembe véve szabnák ki a bírságot. De ez nem jellemző, a lakosok a városokban nem szoktak fákat kivágni, rongálás előfordul, de a kipusztítás akkor gyakoribb, ha egy beruházásnak áll útjában. Ha elkészül a leltár és a képviselők erről rendeletet alkotnak, akkor gátat szabhatnak a fák, sokszor ok nélküli, kiirtásának.
A felmérést három hónap alatt tudják elkészíteni, mindösszesen ketten végzik a terep munkát. Ráadásul eszközök híján is vannak, nincs mércéjük, GPS sincs a zsebükben. Így nehézkes a felmérés. A drága műszereket nem szívesen adják kölcsön az erdészek. A terepmunkások kitöltik az adatlapokat, rögzítik a fák paramétereit, majd a csemete irodájában Bojtos Ferenc tulajdonképpen kiszámolja a fák értékét. Adott szorzókkal dolgoznak: ha sérült egy fa, vagy invazív faj, akkor a szorzó nulla egészes, tehát csökken az eszmei érték, legtöbb esetben viszont sokszorosára emelkedik.
Berentés Boglárka a Csemete fafelmérője kép: Szlavkovics RitaHa elkészül a felmérés, kezdődhet a lobbizás – folytatja Bojtos – meg kell győzni a képviselőket az ügy fontosságáról. Csak ezt követően kerülhet az elkészített tervezet a közgyűlés elé, tehát legkorábban az év közepén, de inkább 2014 januárjában lehet rendelet.
A rendelet megalkotásával elkerülhetők lennének az olyan esetek, mint például a Gutenberg utcai, amikor is a város rehabilitációs megaberuházás okán fákat vágtak ki, sok esetben indokolatlanul. Ha a fák eszmei értéke rendeletileg rögzített, akkor nem biztos, hogy bizonyos esetekben olcsóbb lenne kivágni, mint gyógyítani, kezelni a fát. A szegedi civilek az elmúlt években több ízben tiltakoztak a város fasorainak ritkítása miatt.
„Szentistványi István– aki a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság elnöke – azt szeretné, hogy rövid távon állítsák le a kivágásokat, amíg a bizottság nem kezdi el a munkáját. Hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. képviselői üljenek le végre tárgyalni azokkal a civil szervezetekkel (Védegylet Egyesület, Csemete Egyesület, Csermely Egyesület, Levegő Munkacsoport és a Magyar Kerékpárosklub), akik már másfél éve kérik erre őket, s egy petíciót is eljuttattak erre vonatkozóan 2009 márciusában. A dokumentumban hét pontban foglalták össze azokat a szempontokat, melyeket követve a zöldterületek kezelése a lakosság által sokkal átláthatóbb lenne.
Málovics György szerint szinte minden beruházásnál tetten érhető az a jelenség, hogy bár a tervezési szakaszban a fasorok megtartásáról írnak, de idő közben ez szinte mindig módosul, és általában sérült gyökérzetre, balesetveszélyességre hivatkozva végül kivágják a fákat. Szentistványi emlékeztetett, hogy a Gutenberg utcai fejlesztésénél például hosszas egyeztetés után született egy kompromisszumos megoldás, miután az akkori alpolgármester 27-30 korábban védett japánakác megtartását ígérte, végül az összes eltűnt. “A Hajnóczy utcában megjelölték a teljes akácfasort, ahogy itt az egyetem épülete előtt is, pedig szemmel láthatóan egészségesek a növények” – fűzte hozzá a képviselő, aki elmondta, hogy azért is kellene végre egyeztetni a civil szervezetekkel, hogy a lakosság tisztán lásson, mikor, melyik fát vágják ki, és miért, mert most szinte naponta érkeznek hozzájuk lakossági megkeresések az ügyben. Szentistványi arra kéri az illetékeseket, hogy kizárólag szakmai alapon folyjon a munka, ne gazdasági és egyéni érdekek miatt pusztuljanak a városban a fák.”
A rendelet, amennyiben megszületik, a hasonló eseteknek venné elejét. – vélekedik Bojtos Ferenc. Az igaz, hogy egy önkormányzati beruházásnál a pénz az egyik zsebből vándorol a másikba, de a fák ellenértéke mégis a kiadási oldalon szerepelne, s ez visszatartó erő lehet. A Csemete elnöke szerint jó példák már vannak, Sopronban, Orosházán, Hódmezővásárhelyen már létezik a kataszter, s annak hatása is érezhető. Sajnos, folytatja az elnök, egyre kevesebb hasonló kezdeményezés megvalósítására van lehetőség, hiszen a Zöld Forrás kerete – köztudottan – a néhány évvel ezelőttinek a tizedére csökkent, de még a tavalyi 123 millió forinthoz képest is harmadával lett kevesebb az idei keret.
