A Greenpeace pánikkeltő állításaival szemben a sok éves tapasztalatok alapján nem kell tartaniuk a méhek károsodásától a csávázások következtében-írta az Indexnek a Földművelésügyi Minisztérium arra a kérdésre reagálva, miért kért engedélyt Magyarország környezetvédő szervezetek és méhészek szerint a méhállományra veszélyes rovarölő szerek eseti alkalmazására.
Az index, és több más honlap, köztük a greenfo is a múlt héten írt arról, hogy a Greenpeace szerint felelőtlenül viselkedik Magyarország, amikor eseti engedélyt kér az EU-ban jelenleg korlátozás alatt álló neonikotinoid növényvédő szerek használatára. A neonikotinoidokat 2013-ban korlátozták az unióban, mert gyaníthatóan veszélyt jelentenek a méhpopulációra és a vízi élőlényekre is. Az erről szóló végleges kutatási eredmények még nem készültek el, de a korábban a Science-ben közölt tudományos cikkekből az derült ki, hogy gyakorlati felhasználásnál nagyobb dózisban a szerek megölik a poszméh-királynőket és koordinációs zavarokat okoznak a méheknél.
A környezetvédő szervezet aggályaihoz részben az Országos Magyar Méhészeti Egyesület is csatlakozott, amelynek képviselői sérelmezték, hogy nem egyeztetett velük senki, és szeretnék tisztázni, pontosan mely terülteken vetik majd el a neonikotinoidokkal csávázott vetőmagokat. Az FM szerint ugyanakkor pánikkeltésről van szó, a Nébih mint növényvédőszer-engedélyező hatóság elővigyázatosan járt el, amikor 2 év moratórium után nagyon korlátozott területen lehetővé tették a csávázott magok használatát. Mint az indexnek megírták, a készítmények az engedélyezésük óta eltelt másfél évtizedben rendeltetésszerű használata mellett nem okoztak méhpusztulást Magyarországon. A nem rendeltetésszerű használat természetesen problémás lehet a méhekre nézve is, az FM ezzel kapcsolatban azt közölte, ilyen esetekben büntetések és az érintett méhészek kártérítése várható. Rendeltetésszerű használat alatt kizárólag a csávázást kell érteni, ez az a technika, amikor növényvédő szert viszünk fel a vetőmag felületére. A hagyományos permetezéshez, vagy a vetéssel egy menetben történő sorkezeléséhez képest így minimálisra csökkenthető a felhasznált növényvédő szer mennyisége, így a környezeti terhelés is.
A korlátozások egyetlen látványos hatása az volt, hogy jelentősen megnőtt más típusú vegyszerek forgalma, írta az FM.
Míg 2012-ben 1,6 millió kg, 2013-ban 1,4 millió kg rovarölő szert forgalmaztak Magyarországon, addig 2014-ben 3,6 millió kilóra nőtt a forgalom. A talajfertőtlenítő készítmények forgalma 1,5 millió kilogrammal nőtt, továbbá közel háromszorosára, 127 ezer kilóról 320 ezerre nőtt a méhekre veszélyes klórpirifosz felhasználása.
A hatóság a vetések elvégzése után tájékoztatja az Országos Magyar Méhészeti Egyesületet a területek pontos helyszínéről az FM tájékoztatása szerint. 10 ezer hektár lesz csak csávázott magokkal bevetve annak ellenére, hogy engedély 32 ezer hektárra van, írták. Magyarország nem az egyetlen ország az unióban, amely engedélyt kér a szóban forgó szerekre, előttünk már Finnország, Dánia, Észtország, Bulgária és az Egyesült Királyság is így járt el. A hatóanyagok az EU-ban egyébként sincsenek teljesen betiltva, csak korlátozták a használatukat, őszi búza csávázásban, vagy gyümölcsösben virágzás után továbbra is engedélyezettek.
Magyarország az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelő országa, a méhészet a mezőgazdaság termelési értékének 1 százalékát adja. A fajlagos méhsűrűség hazánkban a legnagyobb, és a méhek száma nem csökken, 2010-ben 1 millió, 2012-ben 1,1 millió, 2015-ben pedig 1 191 851 méhcsaládot tartottak nyilván az országban. "Kiemelt figyelmet szentelünk az ökológiai szempontból létfontosságú és kiváló mézet termelő magyar méhek és egyéb beporzók védelmének biztosítására", írta a Földművelésügyi Minisztérium az index.hu-nak.
Kapcsolódó anyagok:
