Lakásaink energetikai felújítása révén átlag 22 százalékkal csökken a rezsi – derül ki az Energiaklub friss felméréséből. A legtöbben nyílászárót cserélnek, a legnagyobb hasznot viszont a homlokzatszigetelés hozza. Szakértők helyett az ismerősökre hallgatunk. Állami támogatást 7 % kapott, az idei kilátások bizonytalanok. A szlovákok ránk vernek energiatakarékosságban is.
A felújító háztartások több mint háromnegyede a vártnak megfelelő, vagy annál nagyobb megtakarítást ért el a korszerűsítésnek köszönhetően – derül ki az Energiaklub legújabb, Lakossági Energiahatékonysági Barométer 2014 című, országos, reprezentatív adatfelvételéből. Energiaklub lakossági energiahatékonysági barométer 2014 (3 MB pdf.)
A háztartások egyötöde tervezi, hogy a közeljövőben valamilyen energetikai célú felújításba fog. A felújítást tervező háztartások 41 százaléka a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. A leggyakrabban a nyílászárók cseréjét (44 %) és a homlokzati hőszigetelést (39 %) említették a terveik között. A felújítások aránya az elmúlt 10 évben ehhez hasonló volt. A legtöbben (45 százalék) a nyílászárókat cserélték ki. Jóval kevesebben, körülbelül minden ötödik felújítás során hőszigeteltek. A korszerűsítések hatására átlagosan 22 százalékkal csökkent a felújított lakások fenntartási költsége. A legnagyobb megtakarítást (24 százalék) a homlokzati hőszigetelés esetében érzékelték a felújítók.
Jellemzőek a szűkös finanszírozási lehetőségek.
A felújítók négyötöde saját forrásaira támaszkodik a munkálatok során. Hitelt 15 százalékuk igényelt. Az átlagosan igényelt 1,4 millió forint a magas egyedi elbírálási költségek miatt a banki gyakorlat szerint kicsi. Szükség van tehát olyan forrásokra, amelyet az állam biztosít a lakossági felújításokhoz. A felmérés adatai szerint pályázati támogatásban a felújítók 7 százaléka részesült az elmúlt tíz év során. A jövőben felújítani szándékozóknak viszont már 12 százaléka számít pályázati támogatásra. Az adatfelvétel szerint a pályázati támogatottak 80 százaléka társasházban lakó háztartás. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a legnagyobb energiamegtakarítás háztartási és országos szinten is jellemzően a családi házak korszerűsítésével érhető el.
A szlovákok ránkvernek energiatakarékosságban is
Míg idehaza állni látszik az idő, Szlovákiában nem restek kihasználni az új 2014-2020-as uniós források lehetőségeit: eldöntötték, hogy évi 40 Milliárd Ft-nyi eurót költenek a középületek és lakások felújításának támogatására. Ezzel újabb ösztönzést kapnak az energiahatékonysági beruházások északi szomszédunknál, ahol már eddig is sokkal több támogatást kaptak a beruházók, mint Magyarországon. „Sok más ország mellett Szlovákia példája is azt mutatja, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatása nem nyugati hóbort, vagy a gazdag országok luxusa, hanem alapvető nemzeti érdek” mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI) igazgatója. „Ezek a beruházások ugyanis olcsón és gyorsan teremtenek új munkahelyeket, csökkentik az emberek rezsijét, és új piacokat teremtenek a magyar iparnak. Szlovákia nagyon ambiciózus, 20%-os energiamegtakarítási célt vállalt 2020-ra, és az uniós források energiahatékonyságra való fordításával bizonyítja, hogy ezt a célt valóban el is akarja érni. A MEHI, más szakmai szervezetekkel közösen tavaly mutatta be a „Hazai Hatékonyság” c. programot, amely arra tesz javaslatot, hogy hogyan lehetne az uniós pénzek költséghatékony felhasználásával elérni, hogy Magyarországon évi 40 ezer lakás újuljon meg, és eközben 40 ezer munkahely is létrejöjjön, úgy, hogy a költségvetés is gazdagodik ezáltal.
Az idei Energiahatékonysági Barométerből kiderül, hogy a felújítások mindössze negyedében készült szakértői számítás a beruházás előtt. A háztartások jellemzően saját kutatásuk alapján döntenek a beruházás tartalmáról, vagy ismerős véleményét kérik. Pedig néhány tízezer forintért már komoly szakértőt lehet megbízni az ingatlan felmérésével, ami a beruházás több százezer, akár milliós nagyságrendű értékéhez viszonyítva elenyésző összeg. Ez egy rosszul megtervezett beruházás bosszúságaitól és felesleges költségeitől mentesíti a családot. Az Energiahatékonysági Barométert először 2013-ban készítette el az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. Célja, hogy évről-évre felmérje a magyar lakosság épületenergetikával kapcsolatos álláspontját. A barométer az évente ismétlődő adatfelvételnek köszönhetően mérhetővé teszi a lakosság épületenergetikai tudatosságának alakulását. Az adatfelvétel 2014. február 27. és március 6. között, 1021 fő telefonos megkérdezésével zajlott. A felmérésbe bevont személyek nem, életkori csoportok, iskolázottság és régió szerinti összetétele megbízhatóan képezi le a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. A kutatást a Knauf Insulation, a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség és a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag-gyártók Egyesülete támogatta.
Megéri szigetelni – hajdúsági bizonyítékok
A képre kattintva galéria nyílik.
Nemrég lezárult az első, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító program. 7 hónap alatt 46%-kal csökkentette a gáz felhasználását a korszerű szigetelés – derült ki a Knauf Insulation által indított "Nálamszigetelnek Program" záró sajtótájékoztatóján. Minden 1 forint amit szigetelésbe fektetettünk 4,3 forint megtérülést eredményez.
Mindenkinek jó lenne, ennek ellenére az Orbán-kormány még mindig a rezsicsökkentést mantrázza, ami keresztbe tesz a valódi energiatakarékosságnak.
