Varga Mihály felavatta Karcagon az újabb több mint 4 milliárd közpénzből újragondolt Sámándobot. A pénzügyminiszter szerint az új központban a közép-ázsiai gyökerű magyar kultúrát őrzik.
Európa akkor lehet erős, ha erős nemzetállamokra épül, és megőrzi zsidó-keresztény kultúráját – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ tegnapi átadó ünnepségén. A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob újragondolt változata elkészült hát, a legutolsó, fél évvel ezelőtti hírek szerint több mint négymilliárd forintból, de a végösszeg egyelőre nem ismert. Mindenesetre úgy tűnik, hogy pénzfaló fejlesztés minden közpénzt megért, amit a fideszes politikus meg is erősített: „A nemzeti kormány minden olyan fejlesztést támogat, amely a magyar kultúra megőrzését szolgálja”.
Amint tavaly szeptemberben a Népszava is beszámolt róla, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő akkor újabb közpénzköltésre bukkant a milliárdokat elnyelő Sámándobban. Az ellenzéki politikus az uniós közbeszerzési értesítőben szúrta ki, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter még 270 milliót dobott az immár 9 év után elkészült karcagi „csodába”. A fél évvel ezelőtti szerződésmódosítás alapján az eredetileg 2,6 milliárdért vállalt munka előbb 3,7 milliárdra, majd a szerződés összértéke pontosan 4 027 563 104 forintra nőtt, s a befejezés határideje 2024. március 30.
Ez azt jelenti hogy joggal örvendezhetett Varga Mihály, hiszen egy hónappal korábban végeztek, így avatóbeszédében kitérhetett a szokásos kormánypropagandára is. – Olyan időket élünk ma Európában, amikor a közösségi identitást meghatározó sarokpontokat – legyen az nemzeti, kulturális vagy épp vallási kötődés – igyekeznek elmosni, kiiktatni az európai kultúrából. Széles ehhez az eszköztár: kevert népesség létrehozása bevándorlással, templomrombolás, genderpropaganda, vagy ha a szükség úgy hozza, pénzügyi zsarolás is – sorolta, hozzátéve, hogy néhai költőnk, Szőcs Géza műve (a Sámándob) ma is összehozza majd a közösségeket.
A helyszínről szólva a pénzügyi tárca vezetője kitért arra is, hogy „a kunokon, jászokon keresztül ez a város ma is a magyarság közép-ázsiai gyökereit jeleníti meg”. Szerinte ezek olyan karakterjegyek, amelyek változatlanul hozzátartoznak a magyarság történetéhez, ezeréves európai, ugyanakkor Ázsiából eredő kettős identitásához. – Ezért a Sámándobként ismert szimbolikus épület jó helyre, az ország talán legmegfelelőbb pontjára került – szögezte le Varga Mihály az MTI szerint.
A K-Monitor összefoglalója szerint a 2015-ös milánói világkiállításra épült Sámándobra a kormány eredetileg 2,3 milliárd forintot szánt, majd ezenfelül közel 2 milliárd forintot szavazott meg a programokra, és egy további 900 milliós pótköltségvetéssel is kiegészítette. Szűk egy hónappal az expó megnyitója előtt az épület vezető tervezői elhatárolódtak a projekttől, ami alaposan csökkentett tartalommal valósult meg.
A kormány 2015-ben 2,6 milliárd forintot adott a milánói világkiállítás magyar pavilonjának hazaköltöztetésére és újbóli felállítására. A pénz azonban nem volt elég, mert a Sámándob egy része szétrohadt, így folyton növelni kellett a költségeken. A teljes felújítás összköltsége végül 2023-ra már meghaladta a 4 milliárd forintot. Eredetileg sztyeppemúzeumot terveztek Karcagon, de konferenciaközpont lett belőle.
A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándobra akkor 5-6 milliárd forintot költhetett az állam. Két évvel később, 2017-ben hozták Karcagra az épület vázszerkezetét, ami évekig rohadt a szabad ég alatt. Végül több mint négymilliárd forintért építették fel újra, miközben olyan problémákkal kerültek szembe, minthogy az eredeti épületben nem voltak mosdók, illetve fűtés, vagy hogy egyetlen egyenes fal sincs, ezért gyártatni kellett a bútorokat.
Nyitókép: sámándob Karcagon újraépítve kép: Czeglédi Zsolt / MTI
