Jelenkorunk fogyasztási szokásai hosszú távon fenntarthatatlanok, hiszen sokkal több mindent vásárolunk és fogyasztunk el, mint amire valóban szükségünk lenne. De miért vásárolunk ennyi felesleges terméket? A reklámok és egyéb marketing fogások manipulálhatják-e a fogyasztási szokásainkat?
Elsőre nem is sejtenénk, hogy a reklámok és marketing tevékenységek mögött a fogyasztói társadalom jelentős pszichológiai elemzései állnak. A pszichológiai hatások és eszközök bevetése egy reklám elkészítése során erősen összefügg azzal, hogy a fogyasztás fokozatosan növekszik.
Gondolnánk, hogy a „mert megérdemlem”, nem csak egy reklám szlogen, hanem tudat alatt beépülve az életünkbe, és sokszor vásárolunk ennek hatására?
A reklám mindig aszerint készül, hogy mely terméket, melyik célcsoportnak/szegmensnek kívánja eladni, hiszen minden célcsoportra más és másképpen lehet hatni. Az ember egész élete során fogyasztó, a születésétől a halálig, de a társadalmi trendek és a szokások, könnyen felelőtlen fogyasztóvá alakíthatják át az egyént.
A média sajnos sok esetben képes manipulálni az embereket, akár tudat alatt is, kihasználva a fogyasztók hiúságát, tetszeni vágyását.
A reklámpszichológia célja, hogy a pszichológiai kutatásokat felhasználva növeljék a reklámok hatékonyságát.
Az ember tudatát célozva olyan pszichés hatásokat gyakorol, melyekkel a fogyasztót vásárlásra ingerli. A reklámok általában mesterséges igényeket állítanak, melyek miatt sok fogyasztó hiányosnak, üresnek érzi az adott termékek/szolgáltatások nélkül az életét, s minden vágya a későbbiekben az lesz, hogy magáénak tudja azokat. A reklámozás így azonban nem ad támpontot az ésszerű döntésekhez, hamis illúziókat keltenek és befolyásolják fogyasztók érdeklődését.
A reklámipar nem termékeket vagy ötleteket árusíthat, hanem a boldogság lenyűgöző, de hamis illúzióját. A kérdés nem az, hogy részt veszünk-e benne vagy sem, hanem az, hogy mennyire adjuk meg magunkat a reklámok csábításának.
Globális túlfogyasztás – értsük meg egyszerű példákon keresztül
Az emberiség 2015-ben alig több mint hét hónap alatt, augusztus 13-ra használta el a Föld egész éves erőforrás mennyiségét a Global Footprint Network jelentése szerint. Az elmúlt 15 évben a túlfogyasztás világnapja két hónappal került előrébb, de a bolygó kizsigerelése folytatódik. Magyarország is pazarol. Ha rajtunk múlna, már május 8-án átlépnénk a fenntarthatóság küszöbét.
Reklám-fogyasztás-hulladék. Ez a zöld körökben már jelmondattá vált hármasság a HuMuSz egyik fő üzenete. A reklámok fogyasztást generálnak, ami még több hulladékhoz vezet.
Kapcsolódó anyagok:
Happy Planet Index, avagy az országok boldogsága nem függ a GDP-től
