A MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) a hazai hulladékgazdálkodás java részét egy koncesszió részében kapta meg. A feladatuk a vállalati és a lakossági, főként csomagolási hulladék begyűjtése, az újrahasznosítható anyagok eladása, ugyanakkor nem minden tartozik hozzájuk, például az építési hulladékokkal történő gazdálkodás sem.
A 35 évre aláírt koncesszió feltételeit folyamatosan változtatta a kormányzat, nehezen sikerült megfelelni az előírásoknak a műanyagpiacon egyébként fontos játékos Mol számára. A rendszer fenntartása a vállalatok és a fogyasztók számára nemcsak drágább (a korábbi termékdíjhoz képest várhatóan közel 3-3,5-szeresére emelkednek az EPR díjnak keresztelt költségek) de egyelőre úgy tűnik, hogy még rosszabb is lehet a hulladékgazdaság szinte minden eleme, csökkenhet a visszagyűjtött és az újrahasznosított hulladékok mennyisége, illetve aránya is.
Az eddigi eredmények elég kiábrándítóak. A G7 megkereste a MOHU-t, de kérdésükre azt a választ adták, hogy a negyedév zárása után tudnak csak az átvett hulladék mennyiségéről és a beszedett EPR díjakról majd novemberben nyilatkozni. Pedig a válasz megküldése előtt, október 16-án tartott konferencián Rónavölgyi Endre, a MOHU értékesítési vezetője már tényadatokról számolt be.
A július elsejével indult koncesszió keretében a 2022-es hulladékhasznosítási eredményekhez képest júliusban 82, augusztusban 42 százalékkal kevesebb hulladékot hasznosítottak Magyarországon. Két hónap alatt 108 ezer tonnányi hulladék tűnt el a rendszerből.
A tizedére eső akkumulátor-hasznosítás fő oka, hogy a Mol fele annyit fizet azért, ha leadják, mint korábban. Az átvevőhelyek száma is töredékére esett. Így jó eséllyel az erdőben vagy a kommunális hulladékban köt ki az akkumulátorok java része.
A visszagyűjtött hulladékok hasznosításában bekövetkező visszaesésnek több oka is van:
- Egyrészt kevesebbet tudott a MOHU begyűjteni, mert kaotikusan indult a rendszer, sokkal kevesebb céggel tudott szerződni, mint ami korábban a hazai hulladékok begyűjtését végezte.
- Másrészt az értékesítésre is kevesebb partnerrel és lassan szerződtek.
- A hulladékot sokkal alacsonyabb áron veszik át, hiába kapnak többszörös forrást a rendszer üzemeltetésére.
- A cég saját bevallása szerint is akadozott az informatikai rendszere, nem sikerült a kezdésre jól működő rendszereket létrehozni.
A begyűjtött hulladékok hasznosítása kapcsán felmerülhet, hogy később megjelenhet a még át nem adott mennyiség a MOHU rendszerében, vagy a már begyűjtött mennyiséget később is értékesíthetik. Ennek kapcsán azonban probléma, hogy a hasznosítás egy üzleti tevékenység, tehát valakinek a hulladék alapanyag. Ilyen szintű megbicsaklás az ellátási láncban pedig nemcsak azért probléma, mert néhány cégnek nehéz napjai lesznek, hanem azért is, mert mindennek árát a fogyasztóknak kell majd végső soron megfizetni.
Nyitókép: hulladékmutyi: Rogán Antal és Hernádi Zsolt forrás: Németh Dóra Szabad Európa
